IVSZ: háromszorosára kellene emelni a informatika órák számát

Új, a digitális kompetenciák fejlesztését támogató informatikai kerettantervet készített az Informatikai Vállalkozások Szövetsége (IVSZ), amelyet hamarosan eljuttat az illetékes hatóságoknak – jelentette be Horváth Ádám, az IVSZ leköszönő oktatási igazgatója.

A szakember elmondása szerint amennyiben a köznevelési kerekasztal úgy dönt, hogy 2019-ben a Nemzeti alaptanterv (Nat) keretében bevezeti a kerettantervet, akkor 2030-ban végezhet az első olyan évfolyam, amely rendelkezik a jövőbeli munkaerőpiacra lépéshez szükséges összes digitális kompetenciával. Horváth Ádám a kerettanterv bevezetésének szűk keresztmetszetét nem a költségekben látja (Amiben persze téved, vagy csak nagyon régen járt általános iskola informatika termében, meg úgy általában nem nagyon ismerheti a nem egyházi fenntartású iskolák informatikai felszereltségét. A -szerk- megj.), mivel elsősorban az óraszámok növelésére, internetre és a pedagógusok átképzésére van szükség, utóbbi költsége viszont beépíthető akár az uniós fejlesztési projektekbe. A kérdés inkább az, milyen kompromisszumokat kell hozni a kerettanterv beillesztéséhez, például miként tud az informatika a többi tantárgyba is beágyazódni.

Az IVSZ az elkészült tervben többek között azt javasolja, hogy az informatika órák száma a mostani 180-ról több mint háromszorosára, 555-re emelkedjen, ugyanakkor az informatika oktatás sokkal szórakoztatóbb, gyakorlatiasabb és élményalapúbb legyen. Emellett már általános iskola harmadik osztályában kötelezővé tennék a gépírás oktatást, amely Horváth szerint keresztkompetenciák fejlesztésére is alkalmas és csupán fél év alatt elsajátítható. A javaslat szerint a jelenlegi gyakorlattal ellentétben már az általános iskola alsó tagozatában bevezetnék az informatika oktatást, az alapkészségek fejlesztését, így például az algoritmikus gondolkodást, valamint a programozás játékos alapjait.