Azt, hogy a kereskedők megfelelően járnak-e el, a fogyasztóvédelmi hatóság ellenőrizi majd. Vizsgálják, hogy a kereskedő a címkét a vásárlást igazoló számviteli bizonylathoz vagy a jótállási jegyhez vagy az áru csomagolásához ingyenesen csatolta-e; a kereskedő vámtarifaszám alapján csoportosítva tartja-e nyilván az eladott termékek mellé csatolt címke sorszámát, a jótállási vagy szavatossági jogok gyakorlása esetén csak fel nem használt címkét vett-e át a kereskedő; illetve, a kereskedő – amennyiben probléma van az eredeti címkével – ad-e újat a vásárlónak – részletezte. Schanda szerint léteznek ugyan olyan termékek, amelyeknél a gyártók elérhetővé teszik a magasabb szintű adatvédelmet törlés esetén, de ezek a termékek magas árkategóriájúak, nem mindenki számára elérhetőek, és az is előfordulhat, hogy az alkalmazásuk mélyebb informatikai tudást igényel. Az államtitkár kitért arra is, hogy a hatályos rendelkezések szerint az adattörlési feladatokat a magyar vállalkozásoknak az adott pillanatban rendelkezésre álló legbiztosabb technológiával kell végrehajtaniuk. Ahhoz, hogy meghatározható legyen, mi felel meg minősített adattörlésnek, ismerni kell az adott folyamat tanúsítását.
A jogi személyeknek van, a magánszemélyeknek viszont nincs adattörlési kötelezettségük, de joguk van hozzá.