ITBN: a NATO egyre intenzívebben foglalkozik a kiberhadviseléssel

Az Informatikai Biztonság Napján (ITBN) Muha Lajos mérnök alezredes, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar főiskolai tanára az elektronikus információ biztonságról szóló törvénytervezet koncepcióját mutatta be, amelyet Krasznay Csabával közösen készítettek. Kiemelte, hogy az előadásában szereplő koncepció a két szakember magánvéleménye és nem a kormányzat hivatalos álláspontja, amelyet később ismerhetünk majd meg. A Nemzeti Biztonsági Stratégia előírásainak megfelelően kezdődött meg a törvénytervezet előkészítése. A koncepció alapján a törvénytervezet leírja az érintett szervezetek és vezetőik feladatait, kötelezettségeit, szabályait. Fontos eleme a biztonságtudatosság növelése és a szakképzés, hogy a védett elektronikus információs rendszerek vezetői feladatait csak megfelelő szakemberek végezhessék. Az elektronikus információ védelem területeiként a kormányzati szervezeteket, a kritikus infrastruktúrákat és a nemzeti adatvagyont határozza meg. A törvénytervezetnek már megkezdődött a közigazgatási, tárcaközi egyeztetése. Kovács László, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző Karának egyetemi tanára nemzetközi és magyar trendekről beszélt a kiberhadviselés és kibervédelem témakörében. Elmondta, az információs társadalom nagy függőséget is jelent, a kérdés az, hogy mennyire biztonságos maga az infrastruktúra, illetve a működő rendszerek. Kifejtette, a NATO egyre intenzívebben foglalkozik a kiberhadviseléssel és a kibertámadásokkal, különösen a 2007-es észt-orosz konfliktus után. A kiberháború célpontjairól elmondta: ezek a szembenálló felek informatikai rendszerei, illetve a kritikus infrastruktúrák – telekommunikáció, energiaellátás, közmű, bank, kórház, közlekedés. Problémát jelent ugyanakkor, hogy nincsenek nemzetközi jogi egyezmények, miközben egy ország számára nemcsak a kibervédelem a fontos, hanem a kibertámadás képessége is.