Ismét kevés volt a pávatánc: nem jönnek az EU-s pénzek

EU költségvetési delegációjaAz Európai Parlament Költségvetési Ellenőrző Bizottságának Budapestre látogató delegációja felszólította a magyar kormányt, hogy felelősségteljesebben ossza el az európai uniós forrásokat, ne „felülről lefelé”, hanem az érintettek bevonásával hozzon döntéseket, és hajtsa végre a pénzek felszabadításához szükséges feltételeket.

Monika Hohlmeier, az EP hattagú delegációjának vezetője elmondta, hogy 28 milliárd euró, azaz tízezer milliárd forint sorsa múlik azon, hogy teljesül-e érdemben a korábban megfogalmazott úgynevezett 27 „szupermérföldkő” és a hozzá tartozó 17 korrekció. Az uniós alapok nagy lehetőséget rejtenek az ország számára, ugyanakkor vannak fenntartásaik, hogy tényleg a magyar polgárok és a vállalkozók a haszonélvezői azoknak. A delegációt vezető európai néppárti németországi képviselő megjegyezte: egyebek közt azt kifogásolták, hogy az Állami Számvevőszék nem tudott tájékoztatást adni – 29 esetben, 1,48 milliárd eurót érintően – a korábban kifogásolt európai pénzek sorsáról. Hiányolják továbbá a szabad piacgazdaság érvényesülését is a közbeszerzéseknél, a civil szervezetek és az önkormányzatok érdemi bevonását a pénzek elosztásába.

Hohlmeier közölte: a magyar kormány számos torzító, a versenyt korlátozó intézkedést – például egyedi adókat – vezetett be, konzultáció nélkül változtatta meg a törvényeket, továbbá megfélemlítette az érintetteket. Hozzátette, hogy a döntéshozás kapkodó, egyik napról a másikra változtatják meg a költségvetési törvényt. A kohéziós és a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF) alapjainak felszabadításához alapvető feltétel, hogy átláthatóbb és pártatlanabb módon, valamennyi régió és vállalkozás egyformán férjen hozzá az uniós forrásokhoz – „politikai torzítás nélkül”; az EU-alapoknak el kell érnie a polgárokhoz, a társadalomhoz – mondta. A delegáció vezetője az új Integritás Hatóság felállításáról elismerően beszélt, továbbá az adóhivatalnál zajlott változásokat és a bírósági tanács megerősítését is pozitívnak nevezte.

Lara Wolters (S&D, Hollandia) elmondta, hogy aggódnak az európai polgártársaikért, a következő generációért. Az európai pénzek befagyasztására azért volt szükség, mert a jogállamisági kérdésben a magyar kormány nem volt hajlandó előrelépni – mondta. A delegációban részt vevő Daniel Freund (Zöldek/Európai Szabad Szövetség, Németország) úgy fogalmazott, nem szeretnék, „ha az európai pénzek révén Orbán Viktor ismerősei és családja gazdagodna”, a pénzek megfelelő felhasználásának a biztosítását várják el.

Monika Hohlmeier az Integritás Hatóság apropóján úgy fogalmazott, hogy a nem kormányzati szervezetek is bizakodóak. Ugyanakkor megjegyezte: aggodalommal tölti el küldöttségüket, hogy úgy érzik, bizonyos diszkriminatív gyakorlatok hosszú ideje működnek Magyarországon. Egyesek arról számolnak be, hogy megfélemlítik őket az állami hatóságok, a jogszabályok pedig túl gyorsan változnak. A küldöttség a parlamenti szakbizottságok elnökeivel és valamennyi tagjával akart találkozni, végül azonban csupán az elnökökkel tudtak egyeztetni – közölte Hohlmeier.

Daniel Freund kérdésre válaszolva kijelentette: az a céljuk, hogy a magyarok minél előbb megkapják az uniós forrásokat. Amint Magyarország teljesíti a szükséges feltételeket, a pénzek megérkeznek, addig viszont befagyasztva maradnak. A delegáció finn tagja, Petri Sarvamaa kérdésre felelve kijelentette: nem azért érkeztek Magyarországra, hogy valamelyik politikai párt mellett vagy ellen szálljanak síkra. Hangsúlyozta: követelik, hogy a jogállamiság minden szempontból álljon helyre Magyarországon.

Lara Wolters szintén egy kérdésre válaszolva azt mondta, Varga Judit igazságügyi miniszter nem találkozott velük, de nem kaptak bővebb tájékoztatást arról, hogy miért. A holland EP-képviselő arról is beszélt, feszültebbé tette a látogatásukat „az ellenséges média hangulatkeltése”, pedig ők a nyitottság és az együttműködés szellemében érkeztek.

Elképesztő, mivel találjuk szembe magunkat az EU közepén

A delegáció sajtótájékoztatóján a küldöttség néppárti vezetője a problémák között említette egyes vállalatok hátrányos megkülönböztetését, az egyik napról a másikra hozott törvénymódosításokat és a cégekkel szembeni “megfélemlítő titkosszolgálati vizsgálatokat”, amelyek célja “előkészíteni az utat egy esetleges felvásárláshoz”. A német, osztrák és francia cégek magyarországi érdekeltségeinek vezetői az EP-képviselőknek a kulisszák mögött elmondták, miként helyezik őket nyomás alá Magyarországon annak érdekében, hogy kormányközeli oligarcháknak passzolják át a cégekben meglévő részesedéseket. A menedzserek maguk nem kívántak nyilvánosság elé állni, mivel megtorlástól tartanak. Hohlmeiert a kommunista időkre emlékeztette, amikor a menedzserek arról beszéltek nekik, hogy felfegyverzett titkosszolgálati emberek eléjük tettek egy vételi ajánlatot. Ez állítólag bevett gyakorlatnak számít: „Rendszeresen felbukkan valaki, és arról érdeklődik, nem vehetné-e meg olcsón a céget. Ha a cég azt válaszolja, hogy tovább szeretne tevékenykedni itt és még bővítésben is gondolkodik, akkor újabb zaklatások jönnek” — mondta a Keresztényszociális Unió politikusa. A delegáció német tagjának, Daniel Freundnak sincsenek jó tapasztalatai: „Mindig, amikor Magyarországra jövök, egy még rosszabb történetet hallok. Elképesztő, mivel találjuk szembe magunkat az EU közepén” — mondta a zöldpárti politikus, aki már nyolcadik alkalommal járt uniós ügyekben Magyarországon.


 

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Next Post

Hamar lecseréljük a mobiltelefonunkat

szo máj 20 , 2023
A Rejoy.hu platformon keresztül magyar eladók által értékesített okostelefonokról gyűjtött érdekes statisztikákat a piactér. A top20-as listából kiderül, hogy a legtöbben 2019-es modellévből származó készülékeket, így például iPhone 11-et, Samsung Galaxy S10-et és Huawei P30-as okostelefonoknak kerestek új gazdát. Az eladási statisztikák szerint a régebbi, fiókban heverő készülékeket is érdemes […]
telefon javítás

És még ez is...