Ismét Assange kiadatását kérte az USA

Ismét Julian Assange kiadatásának engedélyezését kérte szerdán Nagy-Britanniától az Egyesült Államok. A WikiLeaks kiszivárogtató portál alapítójának kiadatását januárban a londoni központi büntetőbíróság megtiltotta, elsősorban olyan szakvéleményekre hivatkozva, amelyek szerint reális annak a kockázata, hogy Assange az amerikai vizsgálati fogságban öngyilkosságot követ el. A januári végzés megfogalmazása szerint depressziós, a jövőjétől rettegő emberről van szó, és a teljes elszigeteltség körülményei közepette, a jelenlegi angliai vizsgálati fogságának helyszínén foganatosított kockázatcsökkentő intézkedések nélkül nem garantálható, hogy Assange nem vet véget életének. Az Egyesült Államok fellebbezést nyújtott be a végzés ellen, és a szerdán kezdődött, várhatóan kétnapos fellebbviteli tárgyaláson az amerikai kormány jogi képviseletét ellátó neves brit ügyvéd, James Lewis kijelentette: az első fokon eljáró bíró „félreértelmezte a szakvéleményeket”, amikor meghozta a kiadatást megtiltó végzését.

Lewis szerint az amerikai igazságügyi hatóságok kezében lévő szakvélemények szerint Assange-nak nincsenek olyan mentális problémái, amelyek megakadályoznák kiadatását, és az Egyesült Államok szerint a WikiLeaks-alapító megfelelő általános állapotban van ahhoz, hogy alávesse magát a további jogi eljárásnak. A jogi képviselő hozzátette: az amerikai kormány számos biztosítékot adott át írásban a brit hatóságoknak arra az esetre, ha Assange ellen Amerikában elmarasztaló ítélet születne. Ezek közé tartozik, hogy ha Assange-t az Egyesült Államokban szabadságvesztésre ítélnék, az amerikai hatóságok lehetővé tennék, hogy Assange a büntetést szülőhazájában, Ausztráliában tölthesse le. Assange ellen az amerikai hatóságok a brit kormányhoz benyújtott kiadatási kérelemben 18 vádpontot fogalmaztak meg. Ezek közül 17 kémkedéssel, egy pedig számítógépes rendszerek feltörésével vádolja Assange-t. Az ausztrál állampolgárságú, ötvenéves Assange portálja hozzávetőleges becslések szerint csaknem félmillió titkos amerikai diplomáciai táviratot szerzett meg, és az elmúlt években ezek jelentős részét átadta médiapartnereinek. A WikiLeaks portál alapítóját védői szerint az Egyesült Államokban akár 175 év börtönre is ítélhetik.