Inverter-gate: Nem biztonságosak a kínai napelemek

A globális energiarendszerek digitalizációjával és a megújuló energiaforrások térnyerésével párhuzamosan egyre súlyosabbá válik az infrastruktúrák kiberbiztonsági kitettsége. Egy friss amerikai vizsgálat nyomán kiderült: kínai gyártmányú napelem-inverterekben és akkumulátorokban ismeretlen kommunikációs eszközöket találtak — olyan komponenseket, amelyek a hivatalos dokumentációban nem szerepelnek, ám képesek lehetnek megkerülni a telepített biztonsági rendszereket, és így akár távolról is befolyásolhatják az elektromos hálózat működését.

Az Egyesült Államok energiaügyi hivatalai és biztonsági szakértői jelenleg újraértékelik a kínai gyártású berendezések jelentette kockázatokat, miután több napelemes inverterben és akkumulátorban is rejtett kommunikációs modulokra — köztük mobilhálózati rádiókra — bukkantak, amelyek nem szerepeltek a hivatalos specifikációkban. Az ilyen eszközök képesek lehetnek megkerülni a helyi tűzfalakat, és potenciálisan destabilizálhatják a teljes elektromos hálózatot.

Mit jelentenek ezek az „árnyékcsatornák”?

A napelem-inverterek kulcsszerepet játszanak a megújuló energia termelésében és integrálásában: ezek alakítják át a nap- és szélenergia által termelt egyenáramot a hálózat számára alkalmas váltóárammá. Emellett megtalálhatók akkumulátorokban, hőszivattyúkban, elektromos autótöltőkben is. Bár a távoli elérés — például firmware-frissítések céljából — alapvető funkciója ezeknek az eszközöknek, az energiaszolgáltatók tűzfalakkal védekeznek a külső hozzáférés ellen.

A most felfedezett, nem dokumentált kommunikációs eszközök azonban olyan rejtett csatornákat biztosítanak, amelyek megkerülhetik ezeket a védelmi rendszereket. Egy név nélkül nyilatkozó szakértő szerint ezzel „beépített lehetőség nyílik a hálózat fizikai megsemmisítésére vagy destabilizálására”. Bár hivatalosan sem a gyártók, sem a vizsgált berendezések pontos száma nem ismert, a tény, hogy ilyen eszközök egyáltalán léteznek, komoly aggodalmat keltett az Egyesült Államokban és Európában egyaránt.

Kínai dominancia a megújuló energia piacon

A helyzet súlyosságát növeli, hogy a megújuló energiaipari berendezések — különösen az inverterek — túlnyomó többsége Kínában készül. A világ vezető invertergyártója a Huawei, amely 2022-ben a globális piac 29 százalékát birtokolta. Őt követi a Sungrow és a Ginlong Solis — szintén kínai vállalatok.

Bár a Huawei 2019-ben hivatalosan kivonult az amerikai inverterpiacról, más régiókban továbbra is meghatározó szereplő maradt. Egy német napenergia-fejlesztő cég, a 1Komma5 például már korábban elhatárolódott a Huawei-termékek használatától a biztonsági aggályok miatt. Cégük vezetője, Philipp Schroeder szerint „tíz évvel ezelőtt még nem lett volna drámai hatása a kínai inverterek lekapcsolásának, de mára a kritikus tömeg elérte azt a szintet, hogy komoly zavart okozhatna az európai hálózatokon is”.

Az Egyesült Államok már lépett

Az Egyesült Államokban a Képviselőház és a Szenátus is egyre aktívabban foglalkozik a problémával. 2025 februárjában két szenátor beterjesztette a Decoupling from Foreign Adversarial Battery Dependence Act nevű törvénytervezetet, amely 2027 októberétől tiltaná bizonyos kínai akkumulátorgyártók — például a CATL, a BYD vagy a Gotion High-tech — termékeinek beszerzését a belbiztonsági minisztérium számára. Elemzők szerint nem kizárt, hogy hasonló korlátozások várhatók a kínai invertergyártók esetében is.

Egy Energiaügyi Minisztérium (DOE) szóvivője szerint a minisztérium folyamatosan vizsgálja az új technológiák jelentette kockázatokat, és dolgoznak azon, hogy a szoftver- és hardverkomponensek pontosabb dokumentációja révén csökkentsék az ilyen esetek lehetőségét.

Európában is nő az aggodalom

Az amerikai hírek Európában is élénk visszhangot keltettek. Litvánia 2023 novemberében törvényt hozott, amely megtiltja a kínai távoli hozzáférést minden száz kilowatt feletti nap- és szélenergia-telepítéshez, illetve akkumulátoros energiatárolóhoz. Észtország külügyi hírszerzésének vezetője pedig egyenesen úgy fogalmazott, hogy országát zsarolási potenciálnak tenné ki, ha nem tiltanák be a kínai technológiát a létfontosságú infrastruktúrákból.

Nagy-Britanniában jelenleg is zajlik egy kormányzati vizsgálat a kínai megújuló energiatechnológiák szerepéről a brit energiarendszerben — ennek lezárása hónapokon belül várható.

Egy konkrét incidens: Sol-Ark és Deye ügye

Az aggodalmak nem csupán elméletiek. 2023 novemberében egy kereskedelmi vita a Sol-Ark és a kínai Deye között azt eredményezte, hogy több invertert Kínából távolról kapcsoltak le az Egyesült Államokban és más országokban is. Bár a pontos érintett inverterek száma és a leállás mértéke nem ismert, a DOE az ügy kapcsán nem kívánt nyilatkozni. A történtek rávilágítottak arra, hogy külföldi gyártók milyen mértékben képesek befolyásolni más országok elektromos hálózatait.

A NATO is figyelmeztet

A NATO szerint a kínai befolyási kísérletek a tagállamok létfontosságú infrastruktúrái felett — beleértve az invertereket — egyre intenzívebbek. Egy NATO-tisztviselő úgy fogalmazott: „Fel kell ismernünk stratégiai függőségeinket, és lépéseket kell tennünk ezek csökkentése érdekében.”

Miért késik az energiaszektor?

Elemzők szerint míg a távközlési és félvezetőiparban már számos szigorú szabályozást vezettek be az elmúlt években a kínai dominancia korlátozására, az energiaszektor jóval lassabban reagált. Ennek oka, hogy a biztonsági előírások általában a nagyobb méretű létesítményekre vonatkoznak, miközben a háztartási szintű napelem- és akkumulátorrendszerek aránya mára elérte azt a kritikus tömeget, amely már komoly hatással lehet egy-egy nemzeti hálózatra is.

A European Solar Manufacturing Council szerint jelenleg több mint kétszáz gigawatt európai naperőmű-kapacitás kapcsolódik kínai gyártmányú inverterekhez — ez nagyságrendileg kétszáz atomreaktor teljesítményének felel meg. Tekintve, hogy az európai napenergia-kapacitás összesen 338 gigawatt volt 2023 végén, ez óriási függőséget jelent a kontinens számára a kínai technológiától.

A rejtett kommunikációs eszközök felfedezése rávilágított arra, hogy a megújuló energiaforradalom egyik vakfoltja lehet a beszállítói láncok biztonsága. Miközben a világ energiafüggetlenségre törekszik, a függőség az új technológiai szállítóktól — különösen Kínától — egyre komolyabb stratégiai kockázattá válik. A következő évek kulcskérdése lehet, hogyan képesek a nyugati országok megvédeni energiahálózataikat egy potenciális digitális hadszíntéren.