Így árt nekünk az UV-sugárzás
Bármennyire is imádunk napozni, vagy csak úgy általában a napon lenni, tisztában kell lennünk az UV-sugárzás veszélyeivel. Mindenki tudja, hogy a napszemüveg nemcsak egy divathóbort, hanem valóban fontos fegyver az UV-sugarak ellen vívott harcban. De mit is okozhat ez a bizonyos UV-sugárzás?
A legfőbb oka az UV-val kapcsolatos félelmeknek az, hogy a napfényben levő, nagyenergiájú ultraviola sugarak roncsoló hatást fejtenek ki a szöveteinkre, amit csúnya gyulladások kísérhetnek. Igaz ez a bőrünk és a szemünk esetében is. Persze a szervezet próbál védekezni. A bőr például fényelnyelő pigmentfestékkel, a szem pedig a pupilla összeszűkítésével igyekszik megvédeni magát, de az ösztönös, kézzel történő árnyékolás is ezt a célt szolgálja.
A káros sugárzásnak a szem esetében leginkább a retina van kitéve, hisz ő felel a fény érzékeléséért. Ám mielőtt a fénysugarak a retinára vetülnek, áthaladnak a szaruhártyán, majd a szemlencsén, ahol kiszűrik az UV-sugarak jelentős részét, de sajnos 100%-os védelmet nem garantálhatnak.
De akkor hogyan védjük a szemünket?
Vannak olyan alapvető szabályok, amiket mindenki ismer, de kevesen tartják be őket. Ilyen például a kalap vagy baseball sapka viselése és az, hogy ne menjünk a napra délelőtt 11 és délután 3 között. Nos, első lépésben próbáljuk betartani ezeket a szabályokat, mert tényleg fontosak!
Közben ne feledkezzünk meg a valódi UV-védelemmel ellátott napszemüvegről sem, hisz a bőrünkhöz hasonlóan a szemünk is leéghet, ha nem vigyázunk. Aki nemrég esett át lézeres szemműtéten, annak pedig fokozottan kell ügyelnie arra, hogy az orvosa által meghatározott ideig csak akkor vegye le a napszemüveget, ha tényleg leárnyékolt helyiségben tartózkodik.
Ellenségünk a por és a pollen
A természet lágy ölén sétálni, túrázni, andalogni mesés, kivéve ha pollenallergiától szenvedünk. Az ilyen típusú allergiák pedig sajnos a szemünkre sincsenek túl jó hatással, ugyanis a tüsszögés, orrfolyás és torokkaparás mellett a szemünk is viszkethet, éghet, könnyezhet, kiszáradhat, szóval mindenféle rendkívül kellemetlen tünetet produkálhat. Az orvossal egyeztetett allergiagyógyszerek szedése enyhítheti a panaszokat.
A másik nyári közellenség a por, ami a száraz, enyhén szeles időben hihetetlen ügyességgel találja meg a szemünkbe vezető utat, és generál nem kívánt gyulladásokat. Lehetőség szerint kerüljük a nagyon poros, száraz helyeket, hogy egyszerre védhessük a szemünket és a tüdőnket. És persze ott vannak a rovarok is, amik már nem egy kerékpáros szemében landoltak véletlenül. Ilyen esetekben a lehető leggyorsabban kell megpróbálni a szembe került, idegen dolgok eltávolítását, méghozzá tiszta kézzel és tiszta vízzel.
Ha túl későn sikerült cselekedni, vagy összetettebb a feladat annál, hogy otthon meg lehessen oldani, mindenképp orvoshoz kell fordulni!
Fertőzések
Bár a koronavírus-járvány mindenkit megtanított arra, hogy ne fogdossunk meg mindent, és hogy csak tiszta kézzel nyúljunk az arcunkhoz és a szemünkhöz, a nyári időszakban mégis óhatatlanul odanyúlunk. Nem véletlen, hogy nyáron megnő a szemész szakorvoshoz fordulók száma, hisz elég nyaralás közben csak megdörzsölni a szemünket egy teljes múzeum összes érintőképernyőjének megfogása után, és már kész is a baj.
Az ilyen fertőzéseket viszonylag egyszerű megelőzni, ha ügyelünk a gyakori kézmosásra és hordunk magunknál kézfertőtlenítőt, de ha még arra is emlékeztetjük magunkat, hogy ne nyúljunk koszos kézzel a szemünkbe, akkor akár meg is úszhatjuk a fertőzéseket.
Vigyázzunk a szemünk egészségére nyáron is, hogy ne egy makacs gyulladás rontsa el a várva várt nyaralást!