A gyerekekre rengeteg veszély vár a Facebookon. Mivel még nem tudják, hogy mire szabad kattintaniuk és mire nem, könnyedén eshetnek az adathalászok csapdájába átverős posztokon és videókon keresztül. Erre a leggyakoribb példa egy híresség nevével és képével történő visszaélés. A „nem hiszem el, hogy X. Y. celeb ezt tette…” típusú bejegyzések vonzzák a gyerekeket, az ilyen kattintások viszont sokszor végződnek a személyes adatok kiszivárogtatásában, a számítógép megfertőzésében. A következő lehetőség a bűnözők számára a mobilszámla vagy a hitelkártya megcsapolása. Olyan alkalmazásokat programoznak, amelyek emelt díjas sms üzenetért cserébe jövőt mondanak, kiszámolják a párkapcsolat sikerességének valószínűségét, vagy más hasonló „szolgáltatást” nyújtanak. A harmadik veszélyforrást a gyermekekkel ismerkedni vágyó felnőttek jelentik, akik sokszor álnéven, fiatalkorúként regisztrálnak a közösségi oldalakra. Fontos ezért, hogy a szülők megtanítsák a gyereküknek, hogy csak azokat jelölje vissza, és csak azokkal beszélgessen a Facebookon, akit egyértelműen, személyesen is ismer. Nem egy „hírességből” többtucatnyit található a portálon, és mindegyikük rendelkezik számos ismerőssel, akik között sokan vannak a gyerekek is – figyelmeztet Petrányi-Széll András, a G Data magyarországi kommunikációs vezetője. Mindezek mellett számolni kell a kortársak rosszindulatával is. Az elektronikus zaklatás (angol nevén cyberbullying) az a jelenség, melynek során a kiközösített gyermekkel, tinédzserrel az interneten vagy mobiltelefonon keresztül csúfolódnak kortársai, vagy ennél is tovább menve fenyegetik a gyereket. A leghírhedtebb ilyen eset Megan Meier története, mely a tinédzser lány öngyilkosságával végződött. Végül az utolsó veszélyforrást a gyermek jelenti önmagára nézve, méghozzá azzal, ha olyan adatokat és fotókat tölt fel, melyeket később szeretne letörölni az internetről.