1. Keressünk rá önmagunkra a Google keresőn. Elsőként érdemes szembesülni azzal, hogy az internet mennyit tud rólunk. Keressünk rá a nevükre és nézzük meg az első öt oldal találatait, kombináljuk a névkeresést telefonszámmal vagy lakcímmel, hogy lássuk, milyen adatok bukkannak fel.
2. Ellenőrizzük az általunk használt szolgáltatások adatvédelmi beállításait. Egyes platformok, mint például a Facebook vagy a Twitter adatvédelmi beállításaiban van olyan lehetőség, amely által elrejthetjük tartalmainkat és kapcsolatainkat, amelyek így nem jelennek meg nyilvánosan a keresőmotorokban.
3. Vegyük fel a kapcsolatot a weboldalak tulajdonosaival. Amennyiben egy konkrét említést szeretnénk eltávolítani egy weboldalról, kérjük azt egyenesen a felület tulajdonosától. A legtöbb weboldalon a „Kapcsolat” menüpontban megtalálhatóak az elérhetőségek. Ha nem kapnánk kedvező választ, az NMHH (Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság) honlapján is bejelentést tudunk tenni.
4. Töröljük a felesleges, túlzottan kitárulkozó dolgokat. Sokan túlságosan sok bizalmas személyes információt osztanak meg magukról. Ha aggódunk amiatt, hogy mit tud rólunk a nagyvilág, kezdjük azzal, hogy selejtezünk: töröljük a régi Facebook bejegyzéseket, tweeteket, tinédzser korunkból származó előnytelen képeket és bármilyen más, kellemetlen dolgot. Amennyiben kiemelten fontos a magánéletünk, gondoljunk a barátokra, családtagokra is, és töröljünk minden olyan fotót, amelyen ők is szerepelnek velünk.
5. Kérhetjük a Google-t és a Binget személyes adataink eltávolítására. Használjuk a Google által rendelkezésre bocsátott új lehetőséget személyes adataink eltávolítására a keresési eredményekből. A Bing egyelőre csak a nem megengedett képek vagy sérült linkek és elavult tartalmak eltávolítását teszi lehetővé. Az EU-n belül kérni tudjuk adataink elrejtését a Google keresésből, a Bing esetében pedig kérvényezhetjük a keresés letiltását a rólunk szóló információk esetében.
6. Gondoljuk át, érdemes-e megosztanunk valamit. Az eddigi online jelenlét csökkentése után itt az ideje, hogy a jövőre is gondoljunk. Virtuális életünk nem szűnik meg, sokan ragaszkodnak ahhoz, hogy jelen legyenek az Instagramon, a LinkedInen vagy bármely más közösségi médiaplatformon, és ezzel nincs is semmi gond. Ugyanakkor érdemes felülvizsgálnunk az adatvédelmi beállításokat, korlátozni, hogy ki láthatja bejegyzéseinket és kerülni a felesleges, kockázatos tartalmak megosztását.
7. Használjunk VPN-t. Ez az extra védelmi szolgáltatás (Virtual Private Network) biztosítja, hogy titkosítva legyen a kapcsolatunk, és láthatatlan legyen a tartózkodási helyünk. Emellett segít megakadályozni, hogy hackerek könnyen hozzájussanak személyes adatainkhoz.
Ezek után sem jelenthetjük ki egyértelműen, hogy átvettük az irányítást az adataink felett az interneten. Mindez attól is függ, hogy miként használtuk és használjuk az internetet. Ha komolyan aggódunk a magánéletünkért, és csak korlátozottan vagyunk jelen a közösségi médiában, úgy valószínűleg könnyebben törölni tudjuk digitális lábnyomunk jelentős részét. Amennyiben viszont adataink számos platformon megtalálhatóak, a fenti cél elérése valószínűtlen. Ismerőseink biztosan tettek már közzé közös fotókat rólunk a hírfolyamukban, e-mail címünket és telefonszámunkat pedig számtalanszor használtuk már a különböző weboldalakra és alkalmazásokba való bejelentkezéshez, nem is beszélve az online tevékenységünkre vonatkozó összes adatról, amelyet ezek a szolgáltatások, a hozzájárulásunkkal, egy harmadik félnek adnak el az évek során.
A Google legutóbb 2022 áprilisában módosította irányelveit a személyazonosításra alkalmas adatok eltávolításáról. Ezekbe beletartoznak a kormányzati azonosítószámok, fotók, banki adatok, kapcsolatok, személyes információk vagy például az egészségügyi adatok. A Google nem távolítja el a hírekben vagy közhiteles adatbázisokban szereplő személyes adatokat. A frissítés kiegészíti azt a korábban már létező lehetőséget, hogy töröltetni lehessen az olyan tartalmakat, amelyek bármilyen módon kárt okozhatnak, ide tartoznak a nem engedélyezett pornográf tartalmak, a gyermekekről készült képek vagy a szerzői jogsértések. A Google az Európai Unió lakosainak esetében már eleget tett az általános adatvédelmi rendelet 17. cikkelyének, azaz a törléshez való jognak, amely minden uniós vállalatot arra kötelez, hogy kérésre törölje az érintettek személyes adatait.