A Nemzeti Adóhivatal (NAV) idén elindított eÁFA rendszerében július 1-jétől elérhető az önellenőrzés funkció. A PwC adószakértői összefoglalják a legfontosabb tudnivalókat az eÁFA bevezetésének tapasztalatairól, kihívásairól, valamint a rendszer fejlesztésének további elemeiről.
Az eÁFA rendszernek két, egymástól teljesen eltérő működési logikát követő megoldása van: a webfelület és a gép-gép alapú kapcsolat. Az utóbbit hívjuk eÁFA m2m rendszernek. A webfelületen a NAV által kiajánlott áfabevallás-tervezetet lehet módosítani, kiegészíteni, amelynek eredményét jóváhagyva lehet végül a bevallást benyújtani. „Az eÁFA M2M rendszer illeszkedik a hagyományos áfabevallási folyamatokhoz, azonban annál jóval szélesebb körű adatok átadását követeli meg. Így a gyakorlatban az áfaanalitika és a bizonylati adattartalma validációjának tekintetében nyújt többlet szolgáltatásokat, ezáltal végső soron az áfaanalitika adóhivatalhoz való feltöltésével lehetséges az áfabevallási kötelezettséget teljesíteni” — jelentette ki Czöndör Szabolcs, a PwC közvetett adók csoportjának menedzsere.
Július 1-től elérhető az önellenőrzés
Bár az eÁFA-nak mindkét rendszere az idei évben elindult, az önellenőrzés funkcióra egészen július 1-ig várni kellett. A NAV-nak még további fejlesztési tervei vannak, melyek közül a validációk továbbfejlesztését, a közösségi összesítő nyilatkozat eÁFA rendszerbe történő integrálását emelte ki Horváth Tibor, a NAV Ellenőrzési Főosztályának főosztályvezetője. Az egyik legérdekesebb adóhivatali újítást jelentheti, hogy az eÁFA M2M rendszerben használt adatstruktúrát nem csupán a gép-gép kapcsolatnál lehetséges majd felhasználni, hanem lehetőség lesz a webfelületen betallózva is feltölteni. A szakember azt is elárulta, hogy bár ennek a funkciónak a megjelenésével kapcsolatban számos vita volt az adóhivatalon belül, az adózói igények miatt a fejlesztési tervekbe rögzítették végül ennek a funkciónak a kifejlesztését.
Az eÁFA rendszer működésének alappillérét a megfelelő minőségű adatok rendelkezésre állása jelenti. Ennek akadálya lehet viszont a nem megfelelő számlaadat-szolgáltatás. „Az adatszolgáltatási hibák esetén augusztus 1-jétől a mulasztási bírság felső határa megduplázódott, és az eddigi 500 ezer forint helyett már akár számlánként egymillió forint mulasztási bírságot is kiszabhat a NAV” — figyelmeztetett Farkas Gábor, a PwC adó- és jogi tanácsadási osztályának vezetője.
A komplexebb áfabevallási folyamattal, jelentősebb számú bizonylattal rendelkező adózók számára az egyedüli megoldást az eÁFA M2M rendszer jelenti hosszabb távon. Czöndör kifejtette, hogy jellemzően negyedév-félévet vehet igénybe egy társaságnál az eÁFA rendszerre történő átállási folyamat.
Így történik az átállás a gyakorlatban
Első lépéseként az adózóknak értékelniük kell az eddigi számlaadat-szolgáltatásuk adatminőségét, amely elővetíti, hogy a társaság informatikai rendszere mennyire alkalmas az az eÁFA használatára, milyen kockázatok merülhetnek fel. Ezt követi az általuk alkalmazott áfaanalitika adatszerkezetének átalakítása, az adókódolás szinkronizálása, amely egy automatizált folyamat kialakításának az alapját jelentheti. Az eÁFA bevallás fontos része a validációk eredményének a hatékony visszacsatolása is, vagyis egy megfelelő M2M rendszer kiépítése. Czöndör hangsúlyozta, hogy az eÁFA-folyamat végét nem az áfabevallás benyújtása, hanem a validációk lekérdezése és a szükséges adatok mentése jelenti.
Az eÁFA nem veszi el a könyvelők munkáját, hiszen egyrészt nem lehetséges a teljes automatizáció, másrészt a validációk értelmezéséhez megfelelő szaktudásra továbbra is szükség lesz. Az eÁFA rendszer azonban számos eddigi manuális folyamatot képes digitalizálni, amellyel jelentős idő takarítható meg az áfabevallási folyamatban. A hatékonyság növelésében rejlő lehetőségek jelentik az eÁFA rendszer legnagyobb hozzáadott értékét, amelyet kiegészítenek olyan adóhivatali szolgáltatások, mint az automatikus számla rekonsziliáció és az adóhivatali validációk lassan növekvő száma.
Az eÁFA rendszer használata jelenleg nem kötelező, azonban várhatóan a közeljövőben már csak ez az egy áfabevallási út lesz a vállalkozások számára. Éppen ezért érdemes megismerkedni a rendszer működésével és az adott társaság specialitásait figyelembe véve kialakítani az átállási tervet. Az eÁFA kizárólagos használatára jelenleg nem ismert a céldátum. Az adóhivatal igyekszik az eÁFA rendszerét minél vonzóbbá tenni, és azt követően lehet megfelelő körültekintéssel leállítani és fokozatosan kivezetni a hagyományos űrlap-alapú áfabevallási rendszert.
Kérdések és válaszok[-]minuszos.hu — Milyen a NAV gyakorlata a számlánként egymillió forintos bírsággal kapcsolatban? A kérdésben felvetett áfabevallás beadásának késedelme és az adatszolgáltatás teljesítése között nincs közvetlen kapcsolat. A bevallás benyújtásának elmulasztása esetén az adóhivatal először hiánypótlásra szólít fel, és ennek elmulasztása esetén szankcionálhat. Ezen szankció mértékében nem történt változás augusztus 1-től, tehát első felszólítást követően 100 ezer, a második felszólítást követően 500 ezer forint mulasztási bírság szabható ki, amennyiben egy társaság ezen felszólítások ellenére sem pótolja a bevallását. Fontos hangsúlyozni, hogy az adóhivatal eszköztárában a mulasztási bírság nem cél, hanem eszköz. A számlaadat-szolgáltatásnál már eddig is jelentős volt a számlánkénti 500 ezer forintos mulasztási bírság, amely augusztus 1-től megduplázódott. Az adóhivatal számára a megfelelő időben és minőségben megkapott számlaadatok jelentik a legnagyobb hasznot, és eddig sem volt jellemző gyakorlat a nagyon magas összegű mulasztási bírságok kiszabása (már ha az elvi maximumot nézzük). Az adózói oldalon a megnövekedett bírság fenyegetettség miatt vélhetően jobban odafigyelnek az adatszolgáltatás minőségére, legalábbis az adóhivatali várakozások alapján — közölte megkeresésünkre a PwC szakértője. |
