Gondok lesznek a magyar informatikus utánpótlással

iskola osztálySok a tapasztalt informatikus, de az utánpótlással gondok lehetnek a magyar informatikai szektorban – derült ki a technológiai szektorban állásokat kínáló No Fluff Jobs portál kutatásából.

A reprezentatív felmérést Lengyelországban, Magyarországon, Csehországban, Szlovákiában és Ukrajnában végezték négyezer szakember megkérdezésével, közülük nyolcszáz volt magyar. Az öt országot összehasonlítva a magyar informatikusok tanulnak tovább a legtöbben az érettségi után, 55,8 százalékuk főiskolát, 20,7 százalékuk egyetemet végzett. Közöttük 8,9 százalék a 24 év alattiak aránya, Magyarország ebből a szempontból elmarad a térség körülbelül húsz százalékos átlagától. A legjobb fizetéseket a csehek kapják, válaszadóik egyharmada nettó 1,2 millió forint felett keres havonta. Szlovákia és Magyarország a fizetések középmezőnyében helyezkedik el, mindkét országban az ágazatban dolgozók több mint 66 százaléka nettó 315 és 630 ezer forint közötti összegért dolgozik. A teljes régióra jellemző, hogy a bejelentett, munkaszerződéses jogviszony a leggyakoribb. Magyarországon a legkiemelkedőbb a munkaszerződések aránya, az informatikusok 83,5 százaléka dolgozik ilyen formában. Csak Ukrajnában nem áll ez az első helyen a szerződéstípusok között, az ukrán informatikai szakemberek több mint 55 százaléka vállalkozó. Ez a foglalkoztatási forma népszerű Lengyelországban is, a tapasztaltabb szakemberek esetében.

A technológiai szektor magyar szakembereinek 73 százaléka nem tervez munkahelyváltást, és a csehek, valamint a szlovákok több mint 70 százaléka szintén nem szívesen változtatna munkahelyet. Magyarországon a szakemberek inkább elvárják, hogy a cégek keressék meg őket. A lengyelek és az ukránok ugyanakkor sokkal nagyobb hajlandóságot mutatnak a váltásra, a lengyel it-szakemberek 41, az ukránok 40 százaléka aktívan keres munkát, vagy sűrűn nézelődik az állásportálokon. Az álláskeresés okai közül mindegyik vizsgált országban a legnyomósabb érv a túl alacsony fizetés volt, de sokan említették a személyes fejlődés lehetőségét és az új szakmai tapasztalatok keresését. Az okok közül a rossz munkahelyi légkört a magyarok jelölték meg legnagyobb arányban, több mint 25 százalékban. Az it-szakemberek abban minden országban egyetértettek, hogy a külföldi munkavállalás elsődleges gátja az engedélyek beszerzése. A magyarok és a szlovákok különösen nagy arányban, csaknem 48 százalékban mondták visszatartó erőnek a családi-baráti kapcsolatokat is. A felmérés készítői szerint a piacnak nagy szüksége van a képzett it-szakemberekre, ugyanakkor a koronavírus-járvány miatt az eddigieknél is jóval nehezebb megfelelő munkaerőt találni. A magyar piacon különösen szűkösek a lehetőségek, Magyarországon körülbelül nyolcvanezer informatikai szakember dolgozik, és állítólag van mintegy harmincezer betöltetlen állás.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.

Next Post

Mesterséges intelligencia segítheti az exobolygók felfedezését

hét nov 15 , 2021
A mesterséges intelligenciára alapuló képfelismerő módszer segítheti a tudósokat az exobolygók felfedezésében. A Genfi és a Berni Egyetem tudósai ismertették a Diasitek vállalattal közösen kidolgozott módszert. Az exobolygók többségét tranzit módszerrel fedezték fel eddig – ez a csillagfény parányi elhalványulásain alapul, amelyeket a napjuk körül keringő bolygók elhaladása okoz. Ám […]