Globális minimumadó: már megint pellengéren Magyarország

A globális minimumadó bevezetése mellett foglalt állást az Európai Parlament (EP) képviselőinek többsége, hangot adva annak a véleményének is, hogy a nemzetközi és az európai uniós adózási szabályok nem megfelelőek a modern kor gazdaságában, adóelkerülésre sarkallnak, és hátrányosak a kis- és középvállalkozások számára – tájékoztatott az uniós parlament közleményben.

Az EP strasbourgi plenáris ülésén 450 szavazattal, 132 ellenszavazat és 55 tartózkodás mellett elfogadott állásfoglalásukban az EP-képviselők kijelentették, a jelenlegi nemzetközi adózási szabályok a modern kor gazdaságában nagyrészt elavultak, és aláássák az egységes piacot. Véleményük szerint az egyhangú uniós döntéshozatalhoz „nagyon magas szintű felelősségvállalás” és „lojális együttműködés” szükséges. A tagállamoknak hosszú távon mérlegelniük kell a minősített többségi szavazásra való áttérést, az Európai Bizottságnak pedig újra kellene indítania a vitát arról, hogy az adózás egyes területein fokozatosan át lehet-e térni a minősített többségi szavazásra.

Az állásfoglalásban a képviselők sürgették Magyarországot, hogy vessen véget a globális adóügyi megállapodás „blokkolásának” az Európai Unió Tanácsában. Arra biztatták az Európai Bizottságot és a tagállamokat, hogy „ne bocsátkozzanak politikai alkudozásba azokkal a tagállamokkal, amelyek visszaélnek nemzeti vétójukkal”, és „mindaddig tartózkodjanak a magyar nemzeti helyreállítási terv jóváhagyásától, amíg Magyarország teljes mértékben eleget nem tesz a rendeletben meghatározott valamennyi kritériumnak”. Ha Magyarország kitart vétója mellett, akkor nemzetközi kötelezettségvállalásai teljesítése érdekében az uniónak meg kell fontolnia más lehetőségek és eszközök használatát.

Túltolták a vétózást
Az Egyesült Államok felmondta a Magyarországgal 43 éve megkötött, a kettős adóztatás elkerüléséről szóló megállapodást, miután a magyar kormány megvétózta a globális minimumadó európai elfogadását. Az USA pénzügyminisztériuma szerint Magyarország ezzel a lépéssel súlyosbította az egyezménnyel kapcsolatos aggályokat. Úgy látják, a kilenc százalékos magyar társasági adó olyan mértékben elmarad a 21 százalékos amerikaitól, hogy az egyezmény már csak a magyar fél számára előnyös. Szerintük emiatt jelentősen csökkennek az amerikai adóbevételek, és alig kapnak vissza valamit a magyarországi befektetéseikért. A 15 százalékos globális minimumadó elfogadása viszont javíthatná a helyzetet.