A japán Hirosimában ülésező G7-országok vezetői elismerték, hogy a „megbízható mesterséges intelligencia közös jövőképének és céljának” eléréséhez szükséges megközelítések eltérőek lehetnek, ugyanakkor nyilatkozatukban úgy fogalmaztak, hogy az olyan digitális technológiákra, mint a mesterséges intelligencia, vonatkozó szabályoknak összhangban kell lenniük „közös demokratikus értékeinkkel”. A megállapodásra azt követően került sor, hogy a G7-ben részt vevő Európai Unió ebben a hónapban közelebb került a mesterséges intelligencia technológiát szabályozó jogszabály elfogadásához, amely potenciálisan a világ első olyan átfogó törvénye lehet a mesterséges intelligenciáról, amely precedenst teremthet a fejlett gazdaságok között.
„Azt akarjuk, hogy a mesterséges intelligencia rendszerek pontosak, megbízhatóak, biztonságosak és megkülönböztetésmentesek legyenek, függetlenül a származásuktól” – mondta Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke. A G7 vezetői szerint „haladéktalanul számba kell venniük a generatív mesterséges intelligencia lehetőségeit és kihívásait”, amely a ChatGPT alkalmazás által népszerűsített technológia egy alcsoportja.
Az OpenAI ChatGPT nyomására egy csoport MI-szakértő márciusban riadót fújt, és a társadalomra jelentett potenciális kockázatokra hivatkozva hat hónapos szünetet kért a nagyobb teljesítményű rendszerek fejlesztésére. Egy hónappal később az uniós törvényhozók arra szólították fel a világ vezetőit, hogy találjanak módot az MI-technológiák ellenőrzésére, mondván, hogy azok a vártnál gyorsabban fejlődnek.
Az Egyesült Államok eddig óvatos megközelítést alkalmazott a mesterséges intelligencia szabályozásával kapcsolatban: Joe Biden elnök a múlt hónapban azt mondta, hogy még nem tudni, hogy a mesterséges intelligencia veszélyes-e. Sam Altman, a Microsoft által támogatott OpenAI vezérigazgatója kedden egy szenátusi testület előtt elmondta, hogy az Egyesült Államoknak meg kellene fontolnia az MI-modellek fejlesztésére vonatkozó engedélyezési és tesztelési követelményeket.
Japán, a G7 idei elnöke még engedékenyebb volt, és támogatást ígért a mesterséges intelligencia állami és ipari alkalmazására, ugyanakkor figyelemmel kísérte annak kockázatait. „Fontos, hogy megfelelően kezeljük mind a lehetőségeket, mind a kockázatokat” – mondta Fumio Kishida miniszterelnök a múlt héten a kormány MI-tanácsának. A nyugati nemzetek eltérő megközelítései a mesterséges intelligenciával kapcsolatban ellentétben állnak Kína korlátozó politikájával. A kibertér-szabályozó hatóság áprilisban mutatta be intézkedéstervezetét, hogy a mesterséges intelligencia alapú generatív szolgáltatásokat összhangba hozza az ország alapvető szocialista értékeivel.
A G7-ek vezetői – elismerve a mesterséges intelligencia szabályozásával kapcsolatos nézetkülönbségeket – pénteken megállapodtak abban, hogy az év végéig létrehoznak egy „hirosimai mesterséges intelligencia-folyamat” elnevezésű miniszteri fórumot a generatív mesterséges intelligenciával kapcsolatos kérdések, például a szerzői jogok és a dezinformáció megvitatására. A vezetők arra is felszólították a nemzetközi szervezeteket, például a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezetet, hogy fontolják meg a szakpolitikai fejlemények hatásainak elemzését.
A csúcstalálkozó a G7-ek digitális minisztereinek múlt havi találkozóját követte, ahol a tagok azt javasolták, hogy „kockázatalapú” MI-szabályokat kell elfogadniuk. Az EU és az Egyesült Államok várhatóan a május 30-31-én Svédországban megrendezésre kerülő Kereskedelmi és Technológiai Tanácson is eszmét cserélnek a feltörekvő technológiákról.
A G7 országok
- Egyesült Államok
- Egyesült Királyság
- Franciaország
- Japán
- Kanada
- Németország
- Olaszország
- Európai Unió