A helyzetet az anyagi források hiánya mellett súlyosbítja egyfajta általános mentalitás is: a tanárok mintegy negyven százaléka elméletben tudna valamilyen informatikai eszközt használni az oktatás során (nem ideális esetben, de opcionálisan a sajátját), ehhez képest egy európai kutatás adati szerint ennek csak a fele, vagyis közel húsz százalékuk használja ki a gyakorlatban az informatika adta lehetőségeket. Szintén beszédes adat, hogy 2009 óta összesen mintegy negyven-ötvenezer új számítógép került az oktatási rendszerbe, ám ezek, illetve az ez előttiek is folyamatosnak kopnak, avulnak, hazai forrás pedig nem áll rendelkezésre a pótlásukra.
A meglévő infrastruktúra megfelelő kiegészítésére, illetve leváltására egy egyszeri, mintegy hatvan-nyolcvanmilliárd forint értékű beruházás lenne szükséges, amelyet évente harmincmilliárd értékű amortizációs jellegű beruházás, valamint az eszközök karbantartását és menedzsmentjét biztosító szolgáltatás finanszírozása, mintegy 15 milliárd forint értékben.