A világ legnagyobb technológiai vállalatai komoly erőfeszítéseket tesznek annak érdekében, hogy meggyőzzék az Európai Uniót a mesterséges intelligencia (AI) szabályozásának könnyedebb megközelítése mellett, mivel így próbálják elhárítani a több milliárd dolláros bírságok kockázatát.
Az uniós törvényhozók májusban, a különböző képviselőcsoportok között hónapokig tartó intenzív tárgyalások után megállapodtak az AI-ról szóló törvényről, amely a világon az első átfogó szabályrendszer, amely a technológiát szabályozza. Amíg azonban a törvényt kísérő gyakorlati kódexeket nem véglegesítették, nem világos, hogy az olyan „általános célú” AI-rendszerekre (GPAI) vonatkozó szabályokat, mint például az OpenAI ChatGPT-je, mennyire szigorúan fogják betartatni, és hogy a vállalatok mennyi szerzői jogi perrel és több milliárd dolláros bírsággal nézhetnek szembe.
Az EU felkérte a vállalatokat, akadémikusokat és másokat, hogy segítsenek kidolgozni a gyakorlati kódexet, és közel ezer pályázatot kapott, ami szokatlanul nagy szám az ügyet ismerő, névtelenséget kérő forrás szerint, mivel nem volt felhatalmazva arra, hogy nyilvánosan beszéljen. Az AI gyakorlati kódex nem lesz jogilag kötelező erejű, amikor jövő év végén hatályba lép, de a cégek számára egy ellenőrző listát fog nyújtani, amellyel igazolni tudják a megfelelésüket. Ha egy vállalat azt állítja, hogy betartja a törvényt, de figyelmen kívül hagyja a kódexet, jogi kihívással nézhet szembe.
„A gyakorlati kódex kulcsfontosságú. Ha jól csináljuk, képesek leszünk folytatni az innovációt. Ha túl szűk vagy túl specifikus, az nagyon nehézzé válik” – mondta Boniface de Champris, a Computer and Communications Industry Association Europe kereskedelmi szervezet vezető politikai menedzsere, amelynek tagjai közé tartozik az Amazon, a Google és a Meta.
Lopják az adatokat
Az olyan cégek, mint a Stability AI és az OpenAI, kérdésekkel szembesültek azzal kapcsolatban, hogy a bestseller könyvek vagy fotóarchívumok felhasználása modelljeik betanításához a szerzői jog megsértésének minősülnek-e. Az AI-ról szóló törvény értelmében a vállalatok kötelesek lesznek „részletes összefoglalót” készíteni a modelljeik betanításához felhasznált adatokról. Elméletileg az a tartalomalkotó, aki felfedezi, hogy művét felhasználták egy AI-modell képzéséhez, kártérítést követelhet, bár ezt jelenleg a bíróságok vizsgálják. Egyes üzleti vezetők szerint az előírt összefoglalóknak az üzleti titkok védelme érdekében kevés részletet kell tartalmazniuk, míg mások szerint a szerzői jogtulajdonosoknak joguk van tudni, ha a tartalmukat engedély nélkül használták fel.
Az OpenAI, amely bírálatokat váltott ki, mert nem volt hajlandó válaszolni a modelljei képzéséhez használt adatokra vonatkozó kérdésekre, szintén jelentkezett a munkacsoportokhoz való csatlakozásra — közölte egy, az ügyet ismerő, magát megnevezni nem kívánó személy. A Google is benyújtotta jelentkezését — mondta egy szóvivője a Reutersnek. Eközben az Amazon közölte, hogy reméli, „hozzá tud járulni szakértelmünkkel és biztosítani tudja a gyakorlati kódex sikerét”.
Maximilian Gahntz, a Mozilla Foundation, a Firefox böngésző mögött álló nonprofit szervezet AI-politikai vezetője aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a vállalatok „mindent megtesznek az átláthatóság elkerülése érdekében”. „Az AI-ról szóló törvény a legjobb esélyt kínálja arra, hogy fényt derítsünk erre a kulcsfontosságú szempontra, és legalább a fekete doboz egy részét megvilágítsuk” — mondta Gahntz.
Növekvő protekcionizmus
Az üzleti életben egyesek bírálták az EU-t, amiért a technológiai szabályozást az innovációval szemben előnyben részesíti, és a gyakorlati kódex szövegének kidolgozásával megbízottak kompromisszumra fognak törekedni. A múlt héten Mario Draghi, az Európai Központi Bank korábbi vezetője azt mondta a blokknak, hogy jobban összehangolt iparpolitikára, gyorsabb döntéshozatalra és hatalmas beruházásokra van szükség ahhoz, hogy lépést tudjon tartani Kínával és az Egyesült Államokkal.
Thierry Breton — az uniós szabályozás hangos szószólója és a nem megfelelő technológiai vállalatok bírálója — a héten lemondott a belső piacért felelős európai biztos tisztségéről, miután összeütközésbe került Ursula von der Leyennel, az unió végrehajtó testületének elnökével. Az EU-n belüli növekvő protekcionizmus hátterében a technológiai vállalatok azt remélik, hogy a mesterséges intelligenciáról szóló törvényben olyan kivételeket vezetnek be, amelyek a feltörekvő európai cégek számára előnyösek.
„Ragaszkodtunk ahhoz, hogy ezek a kötelezettségek kezelhetőek legyenek, és lehetőség szerint a startupokhoz igazodjanak” – mondta Maxime Ricard, az Allied for Startups, a kisebb technológiai vállalatokat képviselő kereskedelmi szervezetek hálózatának politikai vezetője.
Miután a kódexet a jövő év első felében közzéteszik, a technológiai vállalatoknak 2025 augusztusáig lesz idejük arra, hogy megfelelési erőfeszítéseiket a kódexhez mérjék. Olyan nonprofit szervezetek, mint az Access Now, a Future of Life Institute és a Mozilla is jelentkeztek a kódex kidolgozásában való közreműködésre. Gahntz elmondta: „Ahogy belépünk abba a szakaszba, amikor a mesterséges intelligenciáról szóló törvény számos kötelezettségét részletesebben meghatározzák, óvatosnak kell lennünk, hogy ne engedjük, hogy a nagy AI-játékosok felhígítsák a fontos átláthatósági megbízásokat”.
