A közösségi média hasznos eszköz lehet az átvilágítás során. Már, ha épp meg szeretnénk venni azt. Olyan kérdésekre kaphat a vevő válaszokat a társaságok Facebook oldalainak elemzésekor, vagy a vezető munkatársak Twitter bejegyzéseiből, mint például: hogyan tekint a piac, a fogyasztók vagy éppen a versenytársak a céltársaságra, milyen potenciális rizikók vagy éppen lehetőségek rejlenek a céltársaság üzletében. De értékes segítség lehet a közösségi média a céltársaság vezetőinek és kulcsfontosságú munkavállalóinak a megismerésében is, sőt az ügylet lezárását követően segíthet a céltársaság integrációjában. A közösség média nem eléggé körültekintő használata ugyanakkor jogi veszélyt is jelenthet a tranzakcióra: szükségtelenül feltárhatja a tárgyalás alatt álló függő ügyletet harmadik felek előtt, például a látogatók személye és hozzáférési adatai útján. A felvásárlás során a közösségi média nyújtotta lehetőségek legmegfelelőbb kihasználhassa érdekében ezért a vevőnek, az adott esetben szükséges technikai lépéseken túlmenően, fontos jogi lépéseket is tennie kell, például megfelelő titoktartási és eljárási szerződések kell kötni a tranzakcióban érintett személyekkel. „Külön figyelmet érdemel, hogy a közösségi média nem jogszerű használata nem kívánt jogi, például adatvédelmi, szerződéses, de szélsőséges esetben akár büntetőjogi következményekre vezethet, amelyek mind nagyon komoly reputációs kockázatot jelentenek a vevőnek. Az Egyesült Államokban például számítógépes rendszer megsértésének vétsége miatt indulnak büntetőeljárások olyan esetekben, amikor fiktív felhasználói fiókon keresztül folytattak információgyűjtést az adott közösségi oldalon” – jelentette ki Tóth János, a Faludi Wolf Theiss Ügyvédi Iroda partnere.