Felavatták a Krausz (Kettősmérce) Ferenc vezette Molekuláris Ujjlenyomat Kutató Központ (Center for Molecular Fingerprinting – CMF) új lézerlaboratóriumát Szegeden.
A Nobel-díjas fizikus, a CMF ügyvezető igazgatója elmondta, a központ tudományos koncepciójának kidolgozása 2018-ban kezdődött el. Céljuk egy olyan költséghatékony vizsgálati módszer kidolgozása, amely a betegségek korai felismerésével boldogabb és egészségesebb életet tesz lehetővé. A pandémia okozta lezárások feloldását követően kezdődhetett el az önkéntesektől a vérminták gyűjtése. A központ már tízezer, többségében magyar önkéntest vont be a programba, akik rendszeresen mintát adnak – közölte a kutató. Hozzátette: ezzel Magyarország történetének legnagyobb hosszú távú orvosi kutatási programja indul el.
Eddig már 47 ezer mintát gyűjtöttek be, melyet a központ együttműködő partnere, a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) biobankjában tárolnak – tudatta az ügyvezető. A CMF új lézerlaboratóriuma – melynek a szegedi ELI ALPS ad otthont – Magyarországon az első és a világon is csupán a második ilyen létesítmény. A labor több tízezer vérplazmaminta vizsgálatát teszi lehetővé – közölte Krausz.
Még növelhető az eljárás pontossága
Krausz az eljárás tudományos hátteréről tartott előadásában elmondta, az évtizedek óta használt infravörös spektroszkópia érzékenysége javítható a zaj kiküszöbölésével, ezért a minták elemzéséhez lézerfényt használnak. Mint mondta, a folyamat hasonló ahhoz, mint amikor megütünk egy hangvillát, majd hallgatjuk, ahogy a rezgések elcsendesednek. A hangvilla rezgései könnyen rögzíthetők egy mikrofonnal, a molekuláris rezgések rögzítéséhez viszont speciális lézerberendezésekre van szükség. E rezgések összessége a molekuláris ujjlenyomat, ami megmutatja a legkisebb változásokat a vérminta összetételében.
Krausz bemutatta egy kutatásuk eredményeit, amely során 470 különböző stádiumú tüdőrákban szenvedő páciensektől, illetve ugyanilyen létszámú – minden más jellemzőjében a betegekkel azonos összetételű – kontrollcsoporttól gyűjtöttek mintát. A tüdőrákban szenvedő páciensek molekuláris ujjlenyomata szignifikánsan különbözik a kontrollcsoportétól, és ez az eltérés a betegség előrehaladtának függvényében növekszik. A mesterséges intelligencia kiválóan használható ezeknek az eltéréseknek a felismerésére – mondta a tudós. A kutató kifejtette, a megoldással az egy biomarkert vizsgáló hagyományos teszteknél lényegesen alacsonyabb lesz a fals pozitív, illetve negatív leletek aránya. Az eljárás pontossága még tovább növelhető az egészséges páciensektől rendszeresen gyűjtött minták vizsgálatával.
A megnyitó alkalmából szervezett CMF Summit 2024 – A betegségprofilozás élvonalában című tudományos konferencián további két Nobel-díjas kutató, Karikó Katalin, az SZTE professzora és Gérard Mourou, az SZTE kutatóprofesszora tart előadást kutatómunkája legfőbb eredményeiről.
