A kutatás szerint a vizsgált országok (köztük magyarország) kevesebb mint felében volt szükség jogszabály vagy belső szabályzat módosításra ahhoz, hogy az új digitális környezetbe helyezett munkafolyamatokat alkalmazhassák – jelezte közleményében a nemzetközi tanácsadó cég. Az adóhatóságok már a járvány előtt számos folyamatukat helyezték át online térbe, így a járvány alatt virtuális vagy digitális eszközökkel helyettesítették a személyes, illetve a papíralapú kommunikációjuk jelentős részét. Ennek ellenére csak mintegy felük tartotta elegendőnek a járvány kitörésekor meglévő digitális csatornáit a megnövekedett online kommunikáció kezelésére, a másik felük a digitális eszközök továbbfejlesztését vagy új csatornák bevezetését látta szükségesnek. A járvány első csúcspontján a felmérésben részt vevő adóhatóságok harmada tudott teljesen működőképes maradni, a másik kétharmadnak csak egyes részegységei tudták zavartalanul folytatni a munkájukat. A helyszíni adóellenőrzéseket pedig az adóhatóságok háromnegyede felfüggesztette vagy drasztikusan csökkentette. A felmérés szerint a megkérdezett adóhatóságok csaknem kétharmada már elkezdte a korábbi digitalizációs stratégiája felülvizsgálatát. Háromnegyedük tervezi, hogy a helyszíni adóellenőrzések helyett, illetve mellett megtartja a digitális adóellenőrzést is. Többségük jelezte, hogy további fejlesztéseket terveznek az it-rendszereik hatékonyságának, biztonságának és stabilitásának további növelése érdekében.