Ez baj: Visszaesett a magyar cégek innovációs kedve

Kevesebb új termék, több automatizáció – gyengén közepes innovációs hajlandóság jellemzi a magyar vállalatokat a K&H innovációs indexéből.

Csökkent az új terméket vagy szolgáltatást tervező magyar cégek aránya, mindössze 27 százalék rukkolna elő ezzel a következő egy évben. A tervezett innovációk közül viszont több az új vagy jelentős mértékben továbbfejlesztett háttérfolyamatban gondolkozó vállalkozás – derült ki a K&H innovációs indexből. tízből közel három cég szerezne be szoftvert vagy vásárolna valamilyen gépet, de jelentősen nőtt az élőmunkát csökkentő vagy kiváltó automatizációban érdekelt vállalatok aránya is. Sok magyar cég előremenekült és a koronavírus-járvány okozta gazdasági válság hatásait innovációval próbálták ellensúlyozni, így a cégek jelentős része nem állította le a fejlesztéseket a járvány alatt – derült ki a K&H innovációs indexből, amely az idei első félévben harminc ponton zárt. Ez egy gyenge közepes teljesítménynek felel meg. Összességében egyébként a tíz milliárd forintot meghaladó árbevételű vállalatok érték el a legjobb eredményt, az ágazatok közül pedig az ipar és a szolgáltató szektor bizonyult a leginnovatívabbnak.

„Az is fontos, hogy milyen fejlesztésekkel készülnek rövid távon a cégek: a tervezett innovációk alindexe 26 ponton áll, ami megegyezik 2021 második félévében mért eredménnyel. Viszont ezen belül bizonyos területeken, például az új termékek vagy szolgáltatások bevezetésénél csökkenést tapasztaltunk: a vállalatok bő negyede tervezi ezt következő 1 évben, ami 11 százalékpontnyi, jelentős visszaesést jelent” – mondta Németh Balázs, a K&H innovációs vezetője. A következő egy évben a legmagasabb arányban (35 százalék) az 1,1-2 milliárd forint árbevétellel rendelkező vállalkozások terveznek új terméket vagy szolgáltatást bevezetni.

Viszont szignifikánsan, 18-ról 26 százalékra emelkedett az előző félévhez képest a háttérfolyamatokat fejleszteni tervezők aránya. A változás különösen a legkisebb – a 300 millió és 1 milliárd forint közötti – árbevételű, a kereskedelmi, illetve a közép-magyarországi cégek többi cégtípushoz történő felzárkózásának köszönhető. Az idei első félévben többen lettek az új gyártási eljárást vagy szolgáltatási folyamat bevezetését tervező kelet-magyarországi, illetve kereskedelmi vállalkozások is. A cégek 16 százaléka a logisztikai vagy szállítási eljárásokon változtatna, míg a legkisebb arányban (13 százalék) az értékesítési csatornákon változtatnának rövid távon.

Németh hozzátette, hogy a támogató tevékenységek közül az előző félévhez képest szinte mindegyik innovációs tevékenység tervezett aránya szignifikánsan emelkedett. A cégek 27 százaléka szoftvervásárlást tervez a következő egy évben új feladatok vagy funkciók ellátására. Közel ugyanennyien (26 százalék) számolnak valamilyen gép vagy berendezés beszerzésével. Házon belüli K+F tevékenységet húsz százalék tervez – ettől jóval elmarad a külső K+F tevékenységet tervező cégek aránya (hét százalék). Bár többen vannak, de még mindig csak 15 százalék gondolkozik olyan automatizációban, amely kiváltaná az élőmunkát vagy csökkentené annak igényét – ezzel egyébként a legtöbben a mezőgazdaságban terveznek (26 százalék).

Németh szerint nem minden innovációs folyamatot visznek végig a cégek, azt is fontos látni, mennyi ilyen fejlesztés akad meg. 2022 első félévében minden ötödik vállalatnál volt folyamatban valamilyen innovációs fejlesztés, a cégek tíz százaléka pedig a felmérés megelőző két évben felfüggesztett már innovációt, mind a kettő szignifikáns növekedést jelent 2021 második félévéhez képest. A folyamatban lévő innovációk aránya leginkább a 300 millió és egymilliárd forint közötti árbevétellel rendelkező, a közép-, illetve kelet-magyarországi, valamint az ipar, illetve szolgáltatás ágazatokban tevékenykedő cégek esetén nőtt, míg a legtöbb innováció szintén az ipari cégeknél maradt félbe.