Európai Unió: egyhangú nyilatkozat a kiberbiztonságról

A varsói Lengyel Hadsereg Múzeumában tartották a kiberbiztonságért felelős uniós miniszterek ülését, amely az első, teljes egészében az Európai Unió kiberbiztonságának szentelt találkozó volt. A 2025. március 5-én megrendezett találkozó csúcspontja a varsói felhívás egyhangú elfogadása volt, amely a kiberbiztonsággal kapcsolatos legfontosabb kihívásokkal foglalkozik.

Az európai miniszterek által megvitatott kulcsfontosságú témák között szerepelt a kiberbiztonság mint az EU stabilitásának alapja, a polgári-katonai együttműködés fokozása a felmerülő kihívásokra adott válaszként, valamint a nagyszabású fenyegetésekkel szembeni nagyobb ellenálló képességbe való befektetés. Az Európai Bizottságot Henna Virkkunen, a technológiai szuverenitásért, biztonságért és demokráciáért felelős ügyvezető alelnöke képviselte, aki hangsúlyozta, hogy a varsói felhívásban felvázolt kötelezettségvállalások végrehajtása kulcsfontosságú lesz az EU jövőbeli digitális ellenálló képessége szempontjából. A vitában részt vettek az ENISA (az EU Kiberbiztonsági Ügynöksége) és az ECCC (Európai Kiberbiztonsági Kompetencia Központ) ügyvezető igazgatói is – ezek az ügynökségek létfontosságú szerepet játszanak az EU kiberbiztonságának megerősítésében.

A varsói felhívás elfogadása

A találkozó során a résztvevők egyetértettek abban, hogy az Európa digitális ellenálló képességébe való beruházásnak együtt kell járnia az uniós szintű hatékonyabb koordinációs és incidenskezelési mechanizmusok létrehozásával. A TTE Távközlési Tanács tagjai a kiberbiztonsággal kapcsolatos szorosabb együttműködés iránti elkötelezettségük megerősítéseként egyhangúlag elfogadták a varsói felhívásról szóló nyilatkozatot.

A varsói felhívás kulcsfontosságú hivatkozási pontként szolgál az EU jövőbeli erőfeszítéseihez a digitális tér védelmére és az ellenálló képesség fokozására a növekvő geopolitikai kihívások közepette. A dokumentum tizenhárom ajánlást fogalmaz meg, amelyeket a miniszterek és a tagállamok képviselői jóváhagytak. A varsói felhívás hat kulcsfontosságú területet vázol fel, amelyeknek az EU kiberbiztonsági erőfeszítéseit kell irányítaniuk.

1. A válságkezelés megerősítése a kiberbiztonsági tervezet gyors elfogadásával, tesztgyakorlatok végrehajtása, valamint a tenger alatti kábeles infrastruktúra védelmét célzó koordináció fokozása.
2. A polgári-katonai együttműködés fokozása a kiberbiztonság terén, beleértve az EU és a NATO közötti együttműködést, valamint a tagállamok közötti információcsere javítása.
3. Az új technológiákra vonatkozó ütemterv kidolgozása, a stratégiai kiberbiztonsági előrejelzéssel kapcsolatos uniós szakértelem erősítése, valamint a kiberbiztonsági beruházások növelésére irányuló erőfeszítések összehangolása.
4. A NIS 2 irányelv horizontális hatásának megerősítése, a harmonizált, innovációbarát végrehajtásra, az egyszerűsítésekre, a szabályozási terhek csökkentésére és az uniós szintű kiberbiztonsági kockázatértékelések megerősítésére összpontosítva.
5. A kiberbiztonsági szakemberek hiányának kezelése az EU-ban.
6. Kiberdiplomácia – az EU kiberdiplomáciai eszköztárában rendelkezésre álló összes eszköz stratégiai alkalmazása.

„A megbeszélések során konkrét cselekvési terveket dolgoztunk ki a nagyszabású incidensekre való reagálás fokozására, a polgári-katonai együttműködés javítására, valamint a kiberbiztonságba – mindenekelőtt a szakképzett személyzetbe – történő szükséges beruházások biztosítására” – zárta beszédét Krzysztof Gawkowski lengyel miniszterelnök-helyettes, digitális ügyekért felelős miniszter.

A kiberbiztonsági terv felülvizsgálata

A varsói felhívás elfogadása mellett a miniszterek megvitatták a kiberbiztonsági tervezet aktualizálásának szükségességét, amely a nagyszabású kiberbiztonsági incidensekre és válsághelyzetekre való összehangolt reagálásra vonatkozó eljárásokat határozza meg. Az Európai Bizottság meglévő ajánlásai már nyolc évesek, miközben a kibertámadások gyakorisága és mértéke jelentősen megnőtt. A miniszterek az ülésen megvitatták a tagállamok közötti koordináció és információcsere javítását a NIS2-irányelv alapján. Az új tervezet egyértelmű válaszokat fog adni a kérdésekre: „Ki?”, »Mi?« és »Mikor?« kérdésekre egy nagyszabású kiberbiztonsági incidens esetén.

Polgári-katonai együttműködés

A miniszterek kiemelték a polgári-katonai együttműködés növekvő jelentőségét is a kiberbiztonsági fenyegetésekre adott válaszként. A növekvő geopolitikai feszültségek közepette a kibertér a nemzetközi verseny kulcsfontosságú színterévé vált. A polgári és katonai műveletek közötti határok egyre inkább elmosódnak, és a kibertámadások elleni hatékony védelemhez szorosabb információcserére van szükség a kormányzati intézmények, a hadsereg és a magánszektor között. A miniszterek egyetértettek abban, hogy a jövőbeni erőfeszítéseknek a NATO és az EU kiberbiztonsági ügynökségeivel való együttműködés megerősítésére kell összpontosítaniuk.

Beruházások a kiberbiztonságba

A megbeszélések egyik fő témája a kiberbiztonsági kezdeményezések finanszírozása volt. Az Európai Unió Kiberbiztonsági Ügynökségének (ENISA) adatai szerint a NIS2-irányelv végrehajtása miatt az uniós közintézmények mintegy 62 százalékának növelnie kell a kiberbiztonságra fordított kiadásait. A miniszterek egyetértettek abban, hogy közös finanszírozási politikát kell kidolgozni, és meg kell határozni a kiemelt beruházási területeket, például a kritikus infrastruktúrák védelmét és a nemzeti kiberbiztonsági incidensre reagáló központok fejlesztését.

A varsói felhívás egyértelműen jelzi, hogy az EU tagállamai eltökéltek egy közös, ellenálló digitális tér kiépítése mellett.