Európa szuveréné válhat…

Az Nvidia vezérigazgatója, Jensen Huang 2023 óta hangoztatja a „szuverén AI” gondolatát, és úgy tűnik, Európa végre komolyan kezd odafigyelni. Az ötlet lényege, hogy minden régiónak megvannak a saját nyelvei, tudásbázisai, történelme és kultúrája, ezért elengedhetetlen, hogy az adott ország vagy térség saját mesterséges intelligencia-megoldásokat fejlesszen és birtokoljon. Most Európa vezetői egyre határozottabban látják be: a kontinens technológiai jövője csak akkor maradhat független, ha nem csupán mások AI-termékeit használja, hanem saját infrastruktúrát és fejlesztéseket is kiépít.

Huang múlt héten Londonban, Párizsban és Berlinben turnézott, és új projekteket, együttműködéseket jelentett be, miközben nyíltan beszélt arról is, hogy a kontinens AI-infrastruktúrája súlyosan elmarad az amerikai és kínai szinttől. Európában jelenleg a legtöbb felhőszolgáltatást az Amazon, a Microsoft és a Google üzemelteti, miközben csak néhány feltörekvő AI-cég, például a francia Mistral próbál meg labdába rúgni. „Milliárdokat fektetünk majd itt be, de Európának gyorsan lépnie kell az AI területén” – mondta Huang Párizsban.

A brit miniszterelnök, Keir Starmer a hét elején jelentett be egymilliárd fontos támogatást a számítási kapacitások bővítésére, hogy Nagy-Britannia ne csak AI-fogyasztó, hanem AI-alkotó is legyen. Nem sokkal később Emmanuel Macron francia elnök a VivaTech techkonferencián úgy fogalmazott: az AI-infrastruktúra kiépítése „a szuverenitásért folytatott harcunk”.

Németországban szintén mozgolódás indult: az Nvidia a Deutsche Telekommal közösen AI-felhőplatformot hoz létre, mire Friedrich Merz kancellár felszólította a német gazdaságot, hogy a digitális szuverenitást és a technológiai függetlenséget helyezze előtérbe.

Európa hátrányban

A kontinens technológiai térképén jelenleg komoly lemaradás van. Az amerikai és kínai versenytársakhoz képest kevés európai techóriás létezik, különösen AI területen. Arthur Mensch, a Mistral 31 éves vezérigazgatója a VivaTechen, Huang mellett ülve hangsúlyozta: „Semmi oka nincs annak, hogy Európának ne lehessenek tech bajnokai. Ez egy óriási álom.”

A Mistral és az Nvidia együttműködése ennek szellemében indított el egy új adatközpont-építési projektet Franciaországban, amely 18 ezer Nvidia AI-chippel kezdi meg működését, és 2026-ban több telephellyel bővülhet. Eközben az Európai Unió februárban jelentette be, hogy húszmilliárd dollárból négy AI-gigagyárat húznának fel, csökkentve a kontinens függőségét az amerikai beszállítóktól.

Egy uniós tisztviselő szerint az Nvidia már egyeztetett is az Európai Bizottsággal, és vállalta, hogy chipgyártási kapacitásokat biztosít ezekhez a projektekhez Európában is.

Gigászi álom, komoly akadályokkal

Az AI-forradalom hajtómotorjai az Nvidia GPU-i, amelyek nélkülözhetetlenek a modern adatközpontokhoz Japántól Indián át a Közel-Keletig. Európa saját AI-infrastruktúrája alapjaiban változtathatja meg a kontinens technológiai térképét: helyi felhőszolgáltatók, startupok és chipgyártók is profitálhatnak a kormányzati támogatásokból és az adatinfrastruktúra hazatelepítéséből.

Huangék persze nem csak Európa AI-függetlenségének megteremtésében érdekeltek: az Nvidia AI-chipjeire akkor is szükség lesz, ha a kontinensek saját rendszereket építenek. Az európai AI-bővítés viszont nem problémamentes. Az adatközpontok energiaigénye gyorsan növekszik: jelenleg az EU áramfogyasztásának három százalékát viszik el, de ez a következő években tovább emelkedik a mesterséges intelligencia miatt. Pascal Brier, a Capgemini innovációs vezetője – aki szintén partnere az Nvidiának és a Mistralnak – úgy látja: „A hyperscalerek egy negyedév alatt 10-15 milliárd dollárt költenek infrastruktúrára. Ki tudja ezt Európában megfizetni?”

A Mistral ugyan több mint egymilliárd dollárt gyűjtött össze eddig, de ez töredéke az amerikai óriások havi kiadásainak. Ez azonban nem ok arra, hogy Európa tétlen maradjon – Brier szerint fontos felismerni a lehetőségeket, még akkor is, ha a különbségek mindig megmaradnak. A Mistral eddig több AI-modellt is piacra dobott, amelyek elsősorban vállalati felhasználásban terjednek, de a legtöbb cégnél ezek mellé OpenAI, Anthropic vagy Meta Platform modellek is társulnak. „Nem Mistral vagy a többiek, hanem Mistral és a többiek” – foglalta össze a helyzetet Brier.

A Mistral 2024 decemberében mutatta be Mixtral 8x7B nevű, nyílt forráskódú nagy nyelvi modelljét, amely a mai napig az egyik legversenyképesebb európai AI-modell. Érdekesség, hogy ez a rendszer nyolc külön modellből áll, amelyek közül mindig a feladatnak megfelelő kettő dolgozik egyszerre, így jelentős számítási kapacitást takarít meg – ami az energiaárak miatt különösen fontos szempont Európában.