Európa kereskedői fellázadtak a Visa és a Mastercard ellen

Európa legnagyobb kiskereskedelmi láncai és online áruházai közös levélben fordultak az Európai Bizottsághoz (EB), hogy lépjen fel a Visa és a Mastercard ellen, mivel szerintük a két amerikai óriáscég indokolatlanul magas díjakat számít fel, amivel gyengíti az uniós versenyképességet és hátráltatja a piaci alternatívák megjelenését. A történet mögött többéves vita és egyre feszültebb légkör húzódik, amely most új lendületet kapott.

A globális kártyaóriások szorításában

A Visa és a Mastercard évtizedek óta dominálja a fizetési kártyák piacát világszerte — és nincs ez másképp az euróövezetben sem, ahol a becslések szerint a két amerikai cég bonyolítja le a kártyás tranzakciók körülbelül kétharmadát. Az elmúlt években ugyan több fintech és digitális fizetési megoldás is próbálkozott betörni a piacra, ám a kereskedők szerint a Visa és a Mastercard olyan erős, hogy gyakorlatilag akadályozza a tisztességes versenyt.

A probléma egyik legfájóbb pontja a díjrendszer: a kereskedők szerint az úgynevezett scheme fee-k — vagyis a kártyás fizetések után fizetendő rendszerhasználati díjak — folyamatosan emelkednek, miközben sem a díjak struktúrája, sem azok indokoltsága nem átlátható. A helyzet odáig fajult, hogy a 27 tagállamot tömörítő Európai Unió már évek óta vizsgálja a digitális euró lehetőségét, hogy csökkentse a kontinens függőségét az amerikai fizetési rendszerektől.

34 százalékos díjnövekedés négy év alatt

A kereskedők tiltakozását alátámasztja egy friss, 2024-es jelentés is, amelyet a független Brattle Group készített. A tanulmány szerint a nemzetközi kártyatársaságok által felszámított díjak 2018 és 2022 között összesen 33,9 százalékkal emelkedtek, ami évente átlagosan 7,6 százalékos drágulást jelent — még az infláción felül is. Ráadásul a kereskedők állítása szerint a szolgáltatások színvonala semmivel sem lett jobb, miközben a költségek egyre csak nőttek.

A kereskedők panaszlevelében az is szerepel, hogy a Visa és a Mastercard rendszere olyan szinten bonyolult és átláthatatlan, hogy még a nagyvállalati felhasználók és a pénzügyi vezetők is nehezen tudják pontosan követni, milyen díjakat fizetnek, és miért. Emiatt gyakorlatilag lehetetlen felülvizsgálni vagy vitatni a számlázott költségeket.

Széles körű összefogás a háttérben

A május 13-án keltezett levelet több európai érdekképviseleti szervezet közösen jegyezte, köztük a EuroCommerce, az Ecommerce Europe, az Independent Retail Europe, a European Association of Corporate Treasurers, valamint a European Digital Payments Industry Alliance. A támogató szervezetek tagjai között található több globális és európai kiskereskedelmi óriás, például Aldi, Amazon, Carrefour, eBay, H&M, Ikea, Intersport, Marks & Spencer, de a digitális fizetési szolgáltatók közül a Worldline, Nexi és Teya is.

A közös levél címzettjei között ott van az EB versenyügyi vezetője, Teresa Ribera, a pénzügyi szolgáltatásokért felelős biztos, Maria Luís Albuquerque, valamint a gazdasági ügyekért felelős Valdis Dombrovskis is.

Mit követelnek a kereskedők?

• A kereskedők levélben több konkrét intézkedést is sürgettek:
• Versenyjogi eljárás indítása a Visa és a Mastercard ellen az uniós antitröszt szabályok alapján.
• Az interchange fee-k szabályozásának módosítása, árplafon bevezetésével a rendszerhasználati díjakra.
• Kötelező átláthatósági előírások bevezetése a kártyatársaságok számára, valamint diszkriminációmentes díjpolitika.
• Egy olyan felügyeleti eszköz létrehozása, amellyel a szabályozók rendszeresen ellenőrizni tudják a kártyacégek döntéseit és intézkedéseit.

A kereskedők szerint csak ezekkel a lépésekkel lehet helyreállítani a piac egyensúlyát, és teret adni a valódi digitális alternatívák megjelenésének.

Lassú digitális euró, fokozódó frusztráció

A tiltakozás hátterében az is áll, hogy bár az Európai Központi Bank és az Európai Bizottság már évek óta dolgozik egy közös, digitális euró bevezetésén, a projekt lassan halad, és egyelőre nincs kézzelfogható eredménye. A folyamat elhúzódása miatt egyre több piaci szereplő és döntéshozó elégedetlen, hiszen a lassú törvényhozás miatt továbbra is a Visa és a Mastercard uralja a piacot.

A digitális euró célja épp az lenne, hogy csökkentse a kontinens amerikai fizetési rendszerektől való függését, és olcsóbb, transzparensebb alternatívát kínáljon a bankoknak, a kereskedőknek és a fogyasztóknak egyaránt. A mostani tiltakozás azonban jól mutatja, hogy a piac egyre sürgetőbbnek érzi a helyzet rendezését. A következő hónapokban várható, hogy az Európai Bizottság hivatalosan is reagál a kereskedők levelére — ami akár újabb uniós pénzügyi szabályozási hullámot indíthat el.

A Big Tech is feni a fogát

Kevesen tudják, de a Visa és a Mastercard dominanciája nemcsak a kereskedők, hanem a Big Tech cégek számára is egyre nagyobb akadály. Az Apple, a Google, és a Samsung is saját fizetési rendszereiket fejlesztik (Apple Pay, Google Pay, Samsung Pay), ám ezek jellemzően szintén a Visa és a Mastercard hálózatára épülnek. Emiatt ezek a cégek is hasonló díjstruktúrákat kénytelenek elfogadni. Épp ezért a háttérben komoly technológiai verseny kezd kibontakozni: több fintech startup és digitális bank próbál teljesen saját infrastruktúrát kiépíteni — és ehhez az uniós szabályozás szigorítása új lendületet adhat. Az Amazon például 2021-ben nyíltan megfenyegette a Visa-t, hogy egyes brit piaci tranzakcióknál megszünteti a támogatását a magas díjak miatt. Bár később megegyeztek, a helyzet jól mutatja, milyen forró a helyzet a háttérben.