EU Bírósága: Újabb pofon a Google-nek

A Google ismét az európai versenyhatóságok célkeresztjébe került: a luxembourgi Európai Unió Bíróságának főtanácsnoka a héten a 2018-ban kiszabott, rekordösszegű versenyjogi bírság ügyében az Európai Bizottság mellé állt. A döntés nem kötelező érvényű, de komoly súllyal bír a végső ítélet előtt.

Még 2018-ban döntött úgy az Európai Bizottság, hogy a Google visszaélt piaci fölényével az Android operációs rendszer révén. A vád szerint a techóriás kötelezővé tette a gyártók számára, hogy az Androidot futtató készülékekre előre telepítsék a Google Keresőt és a Chrome böngészőt, valamint kizárólag a Google Play áruházat használják. Emellett pénzügyi ösztönzőket kínált azoknak, akik kizárólag a Google szolgáltatásait részesítették előnyben, miközben ellehetetlenítette a rivális Android-változatokat.

Az ügy eredményeként a Google-re 4,34 milliárd eurós büntetést szabtak ki, ami akkor rekordösszegű versenyjogi bírságnak számított az EU-ban. Később, 2022-ben a luxembourgi székhelyű törvényszék ugyan megerősítette a Bizottság döntését, ám a bírság összegét 4,1 milliárd euróra mérsékelte. A Google azonban nem hagyta annyiban, és a legfelsőbb uniós bírósághoz, a CJEU-hoz fordult fellebbezéssel.

Főtanácsnoki vélemény: a Google érvei hatástalanok

Most újabb fordulóhoz érkezett az ügy. Juliane Kokott, a CJEU főtanácsnoka csütörtökön kiadott szakvéleményében azt javasolta a bíróságnak, hogy utasítsa el a Google fellebbezését, és hagyja helyben a korábban csökkentett bírságot. Kokott úgy fogalmazott: „A Google által felhozott jogi érvek hatástalanok.”

A főtanácsnok szerint a Google nem hivatkozhat arra, hogy a helyzetet egy vele egyenrangú, hatékony versenytárssal kellett volna összevetni. „A valóságban a Google több Android-ökoszisztéma piacán is domináns helyzetben volt, és a hálózati hatásoknak köszönhetően olyan előnyöket élvezett, amelyek révén biztosíthatta, hogy a felhasználók a Google Keresőt használják” – indokolta álláspontját Kokott.

Bár a főtanácsnok véleménye nem kötelező érvényű, a CJEU bírái az esetek mintegy 80%-ában követik ezeket az ajánlásokat, így a Google számára ez komoly intő jel a közelgő végső döntés előtt.

A Google csalódott, az EU kemény marad

A Google nem késlekedett a reagálással. A vállalat szóvivője szerint „az Android több lehetőséget teremtett mindenki számára, és több ezer sikeres vállalkozást támogat Európában és világszerte”. Hozzátette: csalódottak a főtanácsnoki vélemény miatt, mert ha a bíróság is így döntene, az szerintük visszavetné a nyílt platformokba történő befektetéseket, és kárt okozna a felhasználóknak, partnereknek és fejlesztőknek.

Az Európai Bizottság álláspontja viszont változatlan: a Google versenykorlátozó gyakorlata már 2011 óta tartott, és nemcsak a felhasználók, hanem a piaci verseny szempontjából is súlyosan ártalmas volt. A szabályozók szerint az előre telepítési kötelezettség és a rivális Android-változatok tiltása mesterségesen korlátozta a piaci mozgásteret.

Jelenleg a Google Android operációs rendszere mintegy 73%-os piaci részesedéssel bír a világ okostelefonjain, így továbbra is meghatározó szereplő a globális mobilpiacon.

Nem ez az egyetlen front

A Google-nek egyébként nem ez az egyetlen versenyjogi csatája Brüsszelben. Az elmúlt bő évtizedben a vállalat három nagyobb ügyben összesen 8,25 milliárd eurónyi bírságot gyűjtött be az Európai Bizottságtól – ez a szám ezzel az ügy kimenetelétől függően tovább is nőhet. További vizsgálatok is folynak különféle piaci gyakorlatok kapcsán, így a cég hosszú távon is az uniós versenyhatóságok fókuszában maradhat.

Érdekesség: a Google jelenlegi egyik legnagyobb versenytársa, a Samsung is saját Android-változatot használ (One UI), ám a Google Play áruház és a Chrome továbbra is alapértelmezetten jelen vannak a készülékein – ami jól mutatja, mekkora nehézséget jelent egy techóriás ökoszisztémájából való kitörés még a legerősebb gyártók számára is.