Összességében alacsony az egyes médiumokba vetett bizalom, de még mindig a televíziónak a legjobb a megítélése Magyarországon. A legkevésbé hitelesnek ezzel szemben a nyomtatott sajtót tartják az emberek.
A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) a hazai médiatudatosságról és a médiába vetett bizalomról készített friss kutatásából -amelyet a 18–29 évesek körében végeztek-, az derül ki (bármelyik médiumot tekintve), hogy minél idősebb valaki, annál kritikusabban szemléli a különböző felületeket.
A legtöbbet fogyasztott médium a televízió. A 18–79 éves lakosság hetvenegy százaléka naponta bekapcsolja. Ezt követi a közösségi média (66 százalék). Jóval kevésbé népszerű az online vagy nyomtatott sajtó. Az NMHH felmérése szerint valamilyen felületen szinte mindenki rendszeresen fogyaszt médiatartalmat. Csupán a 18–79 éves lakosság nyolc százaléka jelezte, hogy egyik médiumot sem nézi, olvassa vagy hallgatja napi szinten. A televízió a legmegbízhatóbbnak ítélt médium, míg a nyomtatott sajtót tartják a legkevésbé hitelesnek. A bizalom a 18–29 évesek körében a legmagasabb bármelyik médiumot tekintve, minél idősebb valaki, annál kritikusabb.
A kifejezetten politikai hírek esetében is őrzi vezető helyét a televízió: a lakosság harmada tartja a legmegbízhatóbbnak, érdekes ugyanakkor, hogy a megkérdezettek hetvenkét százaléka minősítette elfogultnak. A politikai hírek terén a tévé után az online híroldalakat tartják a legmegbízhatóbbnak a magyar médiafogyasztók. Az elfogultság és a megbízhatóság tehát nem mond ellent egymásnak: még a legkevésbé elfogultnak tartott közösségi média esetében is csupán a megkérdezettek fele nyilatkozott pozitívan. Ugyanakkor erős igény mutatkozik arra, hogy a média a lehető legnagyobb mértékben független legyen a politikai hírek terén. Hetvennyolc százalék tartja ezt fontosnak.
A dezinformáció terjesztésében egyértelműen kiemelkedik az online média. A felnőtt magyar lakosság döntő többsége, kilencveb százaléka találkozott már hamis információval. Nyolcvanhat százalékuk online híroldalon vagy közösségi médiában bukkant ilyen hírekre, melyek háromnegyede politikai témájú volt. Az álhírek felismerésének képessége az életkor előrehaladtával csökken, és az iskolai végzettség növekedésével nő. A vélt vagy valós dezinformációt ugyanakkor csak elenyésző számban, az esetek négy százalékában jelentik be az emberek az adott platformon.
A mesterséges intelligencia szerepét a médiában a felnőtt magyar lakosság nagy arányban semlegesnek értékeli. A pozitívumok között a munkához szükséges idő csökkenése áll az élen, a negatívumok között pedig az álhírek készítését és terjesztését említették a legtöbben.
English summary
|
