Október 15-én ünnepeltük a magyar internetezés napját: 1991-ben ezen a napon kapcsolódott a netre a Magyar Tudományos Akadémia Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézetének első számítógépe. Ekkor jött létre az első magyar internetcím, a sztaki.hu, a 192.84.225.1 „történelmi” ip-címen. A következő néhány évben még csupán az akadémiai és az egyetemi szféra kapcsolódhatott az internetre. A kereskedelmi internetszolgáltatásra még éveket kellett várni: a Matáv 1997-ben vette fel kínálatába a betárcsázós, modemes internethozzáférést. A készülékkel faxolni is lehetett, egyetlen megabájt letöltése – modemtől függően – másfél perc és három perc közötti időt vett igénybe. Ehhez képest dupla sebességet hozott az ISDN-kapcsolat, majd az ezredfordulón jött az ADSL, amely 384 kbit/s letöltési sebességről indult, ami a ma elterjedt sebességeknek csak a töredékét jelentette. 2001-ben már 133 ezer vezetékes internet-előfizetője volt a Matávnak, ami azért volt nagy dolog, mert egyetlen év alatt negyven százalékkal nőtt a netezők tábora. A vezetékes internetezésben az áttörést 2004 hozta el, amikor az ADSL tömegtermékké vált, majd 2005 környékén új lendületet adott, hogy a kábeltelevíziós hálózatokon is elérhetővé vált az internet-szolgáltatás.
És még ez is...
-
2022. január 29.
MNB: online ügyintézést vezettek be a pénzügyi békéltetőnél
-
2024. március 9.
A Huawei bemutatta az 5.5G-s megoldását
-
2017. november 4.
Telekom giga liga: most jó optikával fedett területen internetezni
-
2013. február 17.
Internet szabadság: nem minden ország szereti
-
2015. január 6.
Tarolt az óriáspóknak maszkírozott kutya
-
2013. január 6.
Mint a pestis terjednek a webplázák