Azok, akik a sértő bejegyzések áldozatai 60-90 százalékban nem tesznek jelentést arról a szolgáltatóknak. A kutatók szerint ennek magyarázata, hogy hozzá vannak szokva az ilyen típusú megnyilvánulásokhoz, sokan nem gondolják, hogy a gyűlöletbeszéd bűncselekmény, vannak, akik nem tudják, hova forduljanak, míg mások szerint a panasztétel nem vezet eredményre. A kutatót maguk is tettek egy próbát: száz gyűlölködő bejegyzést jelentettek a Facebook adminisztrátorainak, ám ezek közül mindössze kilencet töröl a szolgáltató, a többiről nem gondolta, hogy megsértette a közösségi normákat.
A tanulmány több javaslattal él, a panaszkezelés hatékonnyá és átláthatóvá tételétől kezdve egészen odáig, hogy minél fiatalabb korban kellene oktatni a gyerekeket arra, mi a különbség a szólásszabadság és a gyűlöletbeszéd között.