Először került magyar múzeumi gyűjteménybe NFT-mű, a Barabási Albert-László által vezetett kutató és művész kollektíva, a BarabásiLab egyik hálózati munkája – közölte a Ludwig Múzeum. A múzeum gyűjteményébe került mű az intézményben nemrég a maga fizikai valóságában is megtekinthető volt. A BarabásiLab alkotása, ráadásul a Rejtett mintázatok a hálózati gondolkodás nyelve című kiállításhoz készült, a hálózati vizualizációról szóló, az Élek mentén című, nemrég megjelent tanulmánykötet témája is volt. Az NFT-munka nem kötődik fizikai helyhez, alapvetően a virtuális térben létezik, bármely képernyőn megtekinthető, bárki hozzáférhet az interneten. A Ludwig Múzeum NFT-je egy már létező digitális ökoszisztémához kapcsolódik, és nem egy fájl online piactéren történt értékesítéseként került a múzeum birtokába, hanem adományozás útján. Az eredeti példányok tulajdonosai az NFT-piactereken online galériákat és múzeumokat hozhatnak létre, így bárki böngészheti a digitális műkincsgyűjteményüket.
És még ez is...
-
2015. március 19.
Szoftveralapú tárolás a SUSE-tól
-
2012. július 10.
Az oroszok megmentették a Mandriva Linuxot
-
2013. szeptember 17.
A videojáték segít megőrizni a szellemi frissességet
-
2014. április 24.
Székelyföldhöz kötődő játékpályázatot írtak ki
-
2015. március 18.
Németországban egyre erősebb a digitális gazdaság
-
2016. április 11.
Itt az iPrint 2.0: nyomtass bármilyen mobileszközről