Nem egyértelműen pozitív a múlt hónapban Krausz (Kettősmérce) Ferenc vezetésével elindult Nemzeti Kutatási Kiválósági Program (NKKP) fogadtatása.
Az NKKP a hazai tudományos kutatásokat csaknem négy évtizede támogató OTKA program átalakításával, nemzetközi sztenderdek alapján átszervezve és megnövelt anyagi forrásokkal áll a kutatók rendelkezésére. A programban 2024-ben 19 milliárd forint pályázati forrás vehető igénybe, amely több mint 40 százalékkal magasabb, mint a tavalyi 13,5 milliárd forint. A közlemény szerint míg az OTKA rendszerében elnyerhető legmagasabb támogatási összeg 48 millió forint volt négy évre, a Nemzeti Kutatási Kiválósági Program keretében száz-kétszáz millió forint közötti támogatások érhetők el kettő-négy éves időszakra. „A cél, hogy a legkiválóbb magyar kutatók és kutatócsoportok nemzetközileg is versenyképes feltételrendszer mellett, nagyszabású projekteken dolgozhassanak” — emelték ki.
Mint írták, az NKKP egyes alprogramjai az Európai Kutatási Tanács (European Research Council- ERC) pályázati rendszeréhez igazodva támogatják a hazai kutatásokat. Az Excellence kategória azokat a kutatókat célozza, akik már indultak ERC-pályázaton, de forráshiány miatt nem nyertek támogatást. Az Advanced kategóriában tapasztalt kutatók, míg a Starting kategóriában fiatal, doktori fokozatot legfeljebb hét éve megszerzett kutatók juthatnak támogatáshoz. A nemzetközi kutatási együttműködéseket segítő (NN típusú) alprogramok a magyar tudomány nemzetközi beágyazottságát erősítik a magyar-osztrák és magyar-szlovén kutatási együttműködések révén.
Héttagú bizottság dönt a támogatásokról
„A HUN-REN Központ üdvözli a megújított pályázati struktúrát, amely nemzetközi kiválóságra ösztönzi kutatóinkat. A megújított pályázati program a korábbinál jelentősebb anyagi lehetőségeket kínál a legkiválóbb magyar kutatóknak a globálisan versenyképes tudományos ötletek és projektek megvalósítására. Mi, a HUN-REN-nél biztatjuk kutatóintézeteink kiválóságait, hogy minél nagyobb számban pályázzanak. A kutatócsoportok létszáma egy-egy kutatási témában egyedileg is növelhető, így a finanszírozás lehetővé teszi például még több fiatal szakember bevonását is a nagy projektekbe” — emelte ki Gulyás Balázs, a HUN-REN elnöke.
A pályázati pénzek elosztásáról az újonnan létrehozott, Krausz vezette Kutatási Kiválósági Tanács dönt. A bírálatokat jellemzően élvonalbeli külföldi kutatók végzik. Fontos követelmény a pályázókkal szemben, hogy a támogatásból elért kutatási eredményeiket a szélesebb nyilvánosság is megismerhesse. „A pályázat rendszerszintű megújítása hozzájárulhat a magyar kutatók eredményességéhez a forrásbevonásokat illetően – nemcsak hazai pályán, hanem nemzetközi megmérettetéseken is, így például az ERC pályázatain” — reménykednek az illetékesek.
Hogy tisztán lássA hazai alapkutatásokat 1986 óta az Országos Tudományos Kutatási Alapprogramokból (OTKA) pénzelték. Az idei pályázatok beadási határideje június közepe lett volna, de május 14-én a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) azt jelentette be, hogy felszámolja az OTKA-t, és egy új rendszer lép a helyébe. Magyarország Kormánya ugyanis teljesen átalakította a tudományfinanszírozás rendszerét. Több pénzt kapnak a kutatók, ám egyelőre úgy tűnik, hogy jóval kevesebben részesülhetnek belőle. Pont az olyan kutatások nem kaphatnak majd támogatást, mint amilyenekkel Karikó Katalin indult. Félő, hogy sokkal kevesebb kutató juthat majd támogatáshoz, a tudományos középmezőny elsorvadhat, a nagy zászlóshajóprojekteket fogják majd favorizálni a kisebb kutatások helyett. Karikónak épp azért kellett elhagynia az országot, mert jelentéktelennek tűnő kutatásai részben a pénztelenség miatt lehetetlenültek el – írta a Magyar Hang. Az új, egyelőre kevésbé átlátható a finanszírozási rendszer a másik friss Nobel-díjashoz, a Magyarország Kormányával remek viszonyt ápoló Krausz (Kettősmérce) Ferenchez kötődik. (A következő években az állam összesen 95 milliárd forinttal támogatja az általa vezetett Molekulárisujjlenyomat-kutató Központot. A -szerk- megj.) Hírek szerint az ő ötlete alapján hozták létre az új tudományfinanszírozási rendszert, amely külsőségeiben az ERC pályázati rendszeréhez hasonlít. A Magyar Hangnak név nélkül nyilatkozó kutatók szerint az új rendszer döntéshozatala sokkal központosítottabbá, átláthatatlanabbá, potenciálisan önkényesebb. A gyakorlatban a támogatandó pályázatok körét szinte kizárólag a Krausz vezette héttagú KKT fogja meghatározni. |
