Elindult a Jupiterhez a JUICE űrszonda

Elstartolt Európa első Jupiter-szondája, a bolygó jeges holdjait felderítő JUICE (Jupiter Icy Moons Explorer), amelynek elkészítésében magyar kutatóintézetek és cégek is közreműködtek.

Az űrszonda közép-európai idő szerint 14:15-kor indult el egy Ariane 5 hordozórakétán a Francia Guyana-i Kourou közelében található európai űrkikötőből, hogy egy közel nyolc évig tartó utazás után 2031 júliusában megérkezzen a Jupiterhez. A JUICE a Naprendszer legnagyobb bolygóját, valamint annak környezetét és három jeges holdját (Europa, Ganymedes és Callisto) vizsgálja majd minden eddiginél részletesebben és többek között a primitív létformákra utaló lehetséges jeleket, illetve az élet létrejöttéhez szükséges fizikai és kémiai feltételek meglétét is kutatni fogja.

A JUICE fő célpontja a Ganymedes lesz, amely körül pályára is áll, küldetése végén, 2035-ben pedig becsapódik a felszínébe. A Ganymedes a Naprendszer legnagyobb holdja és az egyetlen, amely saját mágneses térrel rendelkezik. Jeges felszíne alatt feltehetően folyékony vízréteg, egy óceán található. Az európai űrszonda, amelynek fejlesztése 2015-ben kezdődött, a menetrend szerint 2034-ben áll a Ganymedes körüli, fokozatosan csökkenő magasságú pályára. Előzőleg két alkalommal repül el az Europa mellett, 12-szer a Ganymedesnél és 21-szer a Callistónál, akár kétszáz kilométerre is megközelítve a legkülső Galilei-féle holdat.

Az európai Jupiter-szonda fedélzetén tíz különféle tudományos műszeregyüttest helyeztek el, emellett egy sugárzásmérő berendezés is található rajta. A PRIDE (Planetary Radio Interferometry and Doppler Experiment) kísérletben a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpontjának (CSFK) kutatói is részt vesznek. A kísérlet során a szakemberek a földi rádiótávcső-hálózatok segítségével nagy pontossággal követik majd az űrszonda mozgását a távoli kvazárok által kijelölt égi vonatkoztatási rendszerben, ami a jeges holdak gravitációs terének és belső szerkezetének megismerésében segít.

A fedélzeti műszerek közül a magnetométer (J-MAG) és a részecskesugárzási környezet vizsgálatára készült műszeregyüttes (Particle Environment Package, PEP) fejlesztésében és tesztelésében az Energiatudományi Kutatóközpont és az SGF Kft. munkatársai is részt vettek. A Wigner Fizikai Kutatóközpont munkatársai pedig a magnetométer adatainak feldolgozásában és értelmezésében vállalnak szerepet. A miskolci Admatis Kft. többrétegű fólia alapú hővédő borítást készített a PEP egyik egységéhez.

A urvilag.hu szakportálon olvasható cikk szerint az űrszonda naprendszerbeli „bolyongása” során gravitációs lendítő manővereket végez a Föld és a Vénusz mellett is. Elsőként jövő augusztusban tér vissza a Föld közelébe, amikor az űrkutatás történetében először mind a Hold, mind a Föld mellett vesz lendületet további útjához.

A CSFK munkatársaként a küldetésben részt vevő Frey Sándor asztrofizikus írása szerint a JUICE megépítésekor számos technológiai kihívással kellett megbirkózni. Ilyen a Jupiternél található erős mágneses tér és a sugárzási környezet, amelytől minél hatékonyabban meg kell tudni védeni az érzékeny műszereket. A Naptól ekkora távolságban a napelemes energiatermelés is nehézséget okoz, ezért az űrszondára egy 85 négyzetméter összfelületű óriás napelemtábla került. A hőmérséklet a Jupiternél mínusz 230 Celsius-fok, a Vénusz melletti elrepüléskor pedig plusz 250 Celsius-fok is lehet, ami szintén nagy kihívást jelentett a berendezések tervezésekor.

Eddig két amerikai űrszonda keringett, illetve kering a Jupiter körül, a Galileo (1995-2003) és a Juno (2016 óta). A Galileo akkori mérései alapján feltételezik, hogy a jeges felszínű holdak mélyebb rétegeiben folyékony víz található. Ugyancsak ennek a szondának az eredménye a Ganymedes mágneses terének felfedezése. A most is működő Juno fő eredményei a Jupiter légkörével és a bolygó belső magjával kapcsolatosak. A két amerikai űrszonda eredményei olyan újabb kérdéseket vetettek föl, amelyek megválaszolására a JUICE lehet alkalmas.

Az űrszonda az Európai Űrügynökség (ESA) programja keretében mintegy 1,6 milliárd euró költséggel épült. A JUICE munkálataiba számos más ESA-tagország intézményei is bekapcsolódtak, emellett az amerikai, japán és izraeli űrügynökségek is hozzájárultak a programhoz.