Élénk a nemzetközi érdeklődés a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) piackutatása iránt, amelyben a mesterséges intelligencia (AI) piaci versenyre és a vevők döntéseire kifejtett hatásait vizsgálja.
Augusztus 1-jén lépett hatályba az Európai Unió AI-t szabályozó rendelete, az úgynevezett AI Act. A jogszabályt fokozatosan, több lépcsőben kell majd alkalmazni, 2026 közepétől válik majd kötelezővé. A rendelet célja, hogy az AI működését érthetőbbé és transzparensebbé tegyék, a szabályozás ugyanakkor számos további kérdést is felvet. Tóth András, a GVH elnökhelyettese, és a hatóság Versenytanácsának elnöke szerint az AI túlszabályozása versenyhátrányt okozhat az európai vállalkozásoknak.
Tóth szerint az életünk egyre több szelete válik online-ná, ami egyértelműen érinti a vállalatok közötti verseny egyik fontos aspektusát, a hatékonyság kérdését. A GVH Versenytanácsának elnöke szerint a „vállalatok, amelyek növekedni akarnak, nem tudnak ebből kimaradni”. Hozzátette, hogy azok a vállalatok, amelyek adaptálódni tudnak, növelni tudják a hatékonyságukat. Ez azért lényeges kérdés, hogy az európai szabályozás hogyan befolyásolja az európai vállalatok AI technológiák alkalmazásával kapcsolatos költségeit.
Tóth szerint az AI technológiák alkalmazása az olyan kis nyelvek, mint például a magyar nyelv érvényesülését is befolyásolhatják, mert az öntanuló rendszereket jellemzően a nagy világnyelveken írt szövegeken tanítják be. „Érdekelt minket, hogyha a magyar nyelvet ebben a mesterséges nyelvfejlesztési folyamatban közérdekből akarjuk érvényesíteni, akkor milyen piaci nehézségekkel szembesülünk.” A GVH elnökhelyettese elmondta, hogy élénk nemzetközi érdeklődés mutatkozik a versenyhatóság év elején indított piacelemzése, illetve annak egyedi megközelítése iránt.
