A matematikai jelöléssekkel és a komputertudománnyal foglalkozó dokumentumot, amely „lenyűgöző betekintést nyújt egy zseni gondolkodási folyamatába”, most először láthatja a nagyközönség. A hamarosan kalapács alá kerülő kéziratot tartalmazó egyszerű jegyzetfüzetet Turing annak idején egy cambridge-i papíráruboltban vásárolta, amikor a híres King’s College diákja volt. A dokumentumot, sok egyéb irattal együtt, később barátjára és matematikustársára, Robin Gandyre hagyta. A jegyzetfüzet üres oldalait Gandy naplónak használta, amelyben „halott apafiguraként” említette néhai barátját. A Bonhams szerint a dokumentumra csupán Gandy halála után bukkantak rá személyes holmijai között.
A matematikuszseni 1954-ben, 41 éves korában hunyt el ciánmérgezésben – öngyilkos lett -, miután az akkor Nagy-Britanniában még üldözött homoszexualitása miatt 1952-ben elítélték a „jó erkölcs megsértéséért”, és gyógyszeres kasztrálásra kényszerítették. II. Erzsébet királynő 2013-ban, hat évtizeddel Turing tragikus halála után kért hivatalosan bocsánatot a kódfejtővel való bánásmódért.