Egyre komolyabb kihívást jelent a deepfake technológia terjedése — derül ki a Deloitte TMT Predictions 2025 friss jelentéséből. A mesterséges intelligenciával (AI) generált megtévesztő képek, videók és hangfelvételek ma már szinte megkülönböztethetetlenek a valós tartalmaktól, aláásva ezzel a digitális térbe vetett bizalmat.
A deepfake probléma súlyosságát jól mutatja, hogy a Deloitte 2024-es Connected Consumer Study felmérése szerint a válaszadók fele érzékeli az online információk megbízhatóságának romlását. Az AI-technológiákat ismerők kétharmada pedig attól tart, hogy ezeket egyre gyakrabban használják manipulációra, miközben egyre kevesebben képesek felismerni a gépi úton generált tartalmakat.
Milliárdos védekezési költségek
A deepfake-ek kiszűrésére fordított összegek meredeken emelkednek: 2023-ban a technológiai és közösségimédia-platformok összesen 5,5 milliárd dollárt költöttek a védekezésre, és a becslések szerint ez az összeg 2026-ra elérheti a 15,7 milliárdot is. A Deloitte szerint a védekezés nem csupán a nagy techcégek feladata — a fogyasztóknak, hirdetőknek és tartalomkészítőknek is aktív szerepet kell vállalniuk a küzdelemben.
Technológia kontra deepfake
A védekezési technológiák között megjelentek a deep learning alapú rendszerek, amelyek természetellenes ajakmozgást, hangszín-ingadozást vagy fényvisszaverődési hibákat keresnek. Bár ezek a megoldások egyre fejlettebbek, mégsem hibátlanok: jelenlegi állapotukban legfeljebb kilencven százalékos pontosságot érnek el, miközben a deepfake-generáló AI-modellek egyre szélesebb körben hozzáférhetők.
A tartalmak eredetének hitelesítésére szolgáló megoldások, például digitális vízjelek és titkosított metaadatok szintén segíthetnek, de ezek bevezetése és egységesítése komoly iparági összefogást igényel. Ezt szolgálja a Deloitte csatlakozása A tartalom eredetiségéért és hitelességéért kolaícióhoz (Coalition for Content Provenance and Authenticity – C2PA) kezdeményezéshez is, amely egységes szabványokat dolgoz ki a digitális tartalmak nyomon követésére.
Kihívás a szabályozás és a közösség számára is
Bár a közösségi platformok egy része már bevezetett intézkedéseket, például személyazonosság-ellenőrzést vagy hitelesítési díjakat, a kérdés továbbra is nyitott: ki viselje a biztonság költségeit? A platformok, az alkotók vagy a felhasználók?
A szakértők szerint a technológiai védekezés önmagában nem elegendő. Az EU és az USA már megkezdte a félrevezető AI-tartalmak szabályozását, de hosszú távon globális, egységes fellépésre lesz szükség. Emellett kulcsfontosságú a digitális tudatosság fejlesztése is, hogy a felhasználók képesek legyenek kritikusan értékelni a látott és hallott tartalmakat.
A deepfake-ek elleni küzdelem a következő évek egyik legfontosabb digitális kihívása lesz — és azok a vállalatok, amelyek képesek átlátható, biztonságos és hiteles online környezetet biztosítani, komoly versenyelőnyhöz juthatnak a bizalomért folyó harcban.
English summary
|
