Az előző évi terveknek megfelelően a munkaadók többségénél emeltek fizetést, azonban annak mértéke magasabb lett az év eleji kalkulációhoz képest. A korábban öt százalékos bérfejlesztéssel számoló vállalatok jellemzően végül magasabb, hat-tíz százalékos mértékben emeltek. 2023-ban már kevesebben, de még mindig a cégek többsége (62 százalék) tervez béremelést, ami jellemzően az egész szervezetet fogja érinteni, a mértéke pedig már tervek alapján is hat-tíz százalék közé esik inkább.
A társaságok hetven százaléka tervezte a munkavállalók fizetésének emelését 2021-ben és 2020-ban. Tavalyelőtt átlagosan 9,2, tavaly pedig 9,7 százalékos béremelést említettek a vállalatok év elején, azonban végül a tavalyi átlagos béremelés mértéke ennél magasabb, 12,7 százalékon realizálódott. Idén átlagosan 12,2 százalékkal terveznek.
A legtöbb munkahelyen általános béremeléssel terveznek idén
Azon cégek, amelyeknél tavaly megvalósult a bérfejlesztés és idén is terveznek ezzel, azok 34 százaléka a tavalyihoz képest magasabb, 34 százaléka alacsonyabb béremeléssel számol jelenleg, 32 százalék pedig ugyanolyan mértékűvel. A béremelések mértéke az öt fő alatti vállalkozások körében magasabb (átlag 15,9 százalék) és az egymilliárd forint alatti árbevételű cégeknél (átlag 13,7 százalék). Minden tizedik cég öt százalék alatti, közel felük hat-tíz százalékos emelést tervez idén, 26 százalékuk 11-15 százalék, míg 15 százalékuk 15 százalékot meghaladó emelést.
Mindössze öt százalék az, akik nem tudtak tavaly emelni, és idén sem terveznek. Míg 2019-ben a vállalatok többségénél a fizikai munkaköröket ellátó kollégákat célozták az év elején betervezett bérfejlesztéssekkel, majd két évvel később már a középvezetőket is, addig 2022-re általánosan az egész cégre vonatkozóan számoltak a fizetések emelésével – a válaszadók hatvan százaléka nyilatkozott így. Ez látható most is, ahol terveznek bérfejlesztést 2023-ban már több esetben, a válaszadók nyolcvan százalékánál az egész céget fogja érinteni a változtatás.
„A jelenlegi gazdasági helyzetben a korábbinál is nagyobb kihívássá vált a jó munkaerő megszerzése és megtartása. Egy megüresedett pozíció számottevő költséget jelenthet a munkaadó számára, a meglévő kollégák többletterhelése, az ebből is következő megnövekedett túlóraszámok, az új munkaerő toborzásával töltött idő, a kapcsolódó kiadások, vagy akár a bevételkiesés miatt. A megfelelő munkaerő felvételét tehát érdemes minél gyorsabban megoldani. Az elhúzódó munkaerő pótlás szélsőséges esetben felmondásokat is eredményezhet: ezért kiemelten fontos, hogy a toborzás intenzív és hatékony legyen. Bizonyos szektorokban azonban az aktív álláskeresők megcélzása gyakran nem jelent gyors megoldást. Ilyen esetekben a passzív jelölt bázisok felé való nyitás lehet a hatékony irány. Bármilyen irányba is megyünk, fontos figyelembe vennünk a jelöltek preferenciáit és a számukra fontos információkat megosztanunk már a toborzás korai szakaszában, így például a fizetés mértékét és a feladatok pontos leírását. Ezzel jelentősen gyorsíthatjuk a toborzási folyamatot és olyan jelöltekkel léphetünk kapcsolatba, akikkel jó eséllyel meg is tudunk majd állapodni” – mondta Tüzes Imre, a Profession.hu üzletfejlesztési igazgatója.
Béren kívüli juttatások változása 2023-ban
2023-ban tízből hét cégnél nem számítanak változásra a béren kívüli juttatások keretösszegénél, a válaszadó cégek 29 százalékánál terveznek emelni (átlagosan 16 százalékot), míg négy százalékuk csökkentést jelez előre (átlagosan 12 százalék). A keretösszeg növelése az átlagnál magasabb az éves szinten száz fő felett toborzó cégeknél (43 százalék), valamint azoknál, amelyek húszmillió forint felett költenek toborzásra (48 százalék), a nyugati régióban működő cégeknél (37 százalék) és a legalább 250 fős cégeknél (átlagosan 38 százalék). A béren kívüli juttatások keretösszegét többnyire a pár fős és a fizikai munkát végző vállalatoknál tervezik idén csökkenteni.
A felmérés a béren kívüli juttatások változtatása mögött meghúzódó okokra is kitért: azok a cégek, amelyeknél várható változás 2023-ban, azok 77 százaléka a megélhetési költségeket jelölte meg első helyen – ez az arány az egy évvel korábbi felméréshez képest a duplájára nőtt. Míg a juttatásokban emelők 48 százaléka a kedvezőtlen gazdasági helyzetre reagálva hozta meg döntését. A bérfejlesztés céljaként a munkavállalók megtartását jelölték meg a legtöbben (87 százalék), emellett az új munkavállalók megszerzését is sokan említették (51 százalék). Ez utóbbi sorrend az előző évhez képest nem változott, de említési arányuk emelkedett nyolc, illetve tizenegy százalékkal – derült ki a Profession.hu felméréséből.