rtó
Az amerikai chipgyártó, az Intel a számítógépes korszak egyik nagy nyertese volt mielőtt a mesterséges intelligencia (AI) korszakával elindult a lejtőn.
Körülbelül hét évvel ezelőtt a vállalatnak lehetősége nyílt arra, hogy részesedést vásároljon az OpenAI-ban, amely akkoriban egy kezdő nonprofit kutatószervezet volt, amely a generatív mesterséges intelligencia nevű, kevéssé ismert területen dolgozott — tudta meg a Reuters. A két vállalat vezetői 2017-ben és 2018-ban több hónapon keresztül tárgyaltak különböző lehetőségekről, köztük arról, hogy az Intel 15 százalékos részesedést vásároljon egymilliárd dollár készpénzért. Arról is tárgyaltak, hogy az Intel további 15 százalékos részesedést szerez az OpenAI-ban, ha önköltségi áron hardvert gyárt a startup számára.
Az OpenAI azért volt érdekelt az Intel befektetésében, mert az csökkentette volna az Nvidia chipjeire való támaszkodásukat, és lehetővé tette volna a startup számára, hogy saját infrastruktúrát építsen ki.
Az Intel végül elállt üzlettől, részben azért, mert Robert Holmes Swan akkori vezérigazgató nem gondolta, hogy a generatív AI modellek a közeljövőben piacra dobható állapotba kerülnek, és így gazdaságos lesz a befektetés. A másik ok az volt, hogy az Intel adatközpontokkal foglalkozó egysége nem akarta önköltségi áron eladni a termékeit. Az Intel döntése, hogy nem fektet be az OpenAI-ba, amely 2022-ben elindította az úttörő ChatGPT-t, és amelyet ma már állítólag mintegy nyolcvan milliárd dollárra értékelnek, korábban nem került nyilvánosságra.
Az Intel eltörpült az Nvidia mellett
A múlt héten az Intel második negyedéves eredményei a részvények értékének több mint negyedét kitevő árfolyamcsökkenést váltottak ki, amire a cég életében 1974 óta nem volt példa. A technológiai vállalat harminc év óta először ér kevesebbet százmilliárd dollárnál. A piac egykori királya -amelynek marketingszlogenje, az „Intel Inside” sokáig egyet jelentett a minőséggel- még mindig küzd, hogy piacra dobjon egy sikeresnek bizonyuló AI-chipet.
Az Intel most eltörpül a 2,6 billió dolláros rivális Nvidia mellett, amely a videókártya gyártásról a nagy generatív AI-rendszerek, például az OpenAI GPT4 és a Meta Platforms Llama-modellek építéséhez, betanításához és működtetéséhez szükséges AI-chipekre váltott a fókuszát. Az chipgyá lehagyta a 218 milliárd dolláros forgalmú AMD.
Az Intel szerint a vállalat harmadik generációs Gaudi AI chipje, amelyet az idei harmadik negyedévben kívánnak piacra dobni, felülmúlja majd a riválisokat. Patrick Paul Gelsinger -aki egyébként az 1980-as években az Intel i486 mikroprocesszorának főtervezője volt- elmondta, hogy a vállalatnak „több mint húsz” ügyfele van a Gaudi második és harmadik generációs processzorának, és hogy a következő generációs Falcon Shores AI chip 2025 végén kerül piacra.
Bár utólag visszatekintve a leendő üzlet elszalasztott lehetőség volt az Intel számára, a megkérdezett korábbi vezetők és iparági szakértők szerint a vállalat több mint egy évtizede fokozatosan veszíti el az AI-chipek elsőségéért folytatott csatát. „Az Intel azért bukott meg az AI terén, mert nem mutatott be egységes termékstratégiát az ügyfeleinek” – mondta Dylan Patel, a SemiAnalysis félvezető-kutatócsoport alapítója. „Amikor a mesterséges intelligencia elkezdett piacképessé válni, az Intelnek egyszerűen nem volt megfelelő processzora a megfelelő időben” – mondta Lou Miscioscia, a Daiwa japán befektetési bank elemzője.
Az elszalasztott lehetőség után kapaszkodni kezdtek
Az Intel több mint két évtizeden át úgy vélte, hogy a CPU, vagyis a központi feldolgozó egység, mint amilyenek az asztali és laptop számítógépeket működtetik, hatékonyabban tudja kezelni az AI-modellek létrehozásához és futtatásához szükséges feldolgozási feladatokat — közölték a Reuters-szel a vállalat terveit közvetlenül ismerő korábbi Intel-vezetők. Az Intel mérnökei a riválisok, az Nvidia és az Advanced Micro Devices (AMD) által használt grafikus feldolgozóegység (GPU) videojátékos chiparchitektúrát viszonylag „csúnyának” tartották.
2010 óta az Intel legalább négy kísérletet tett egy életképes AI chip előállítására, beleértve két startup cég felvásárlását és legalább két nagyobb saját fejlesztésű kísérletet, de egyik kísérlet sem tudta megállni a helyét az Nvidia vagy az AMD ellenében a gyorsan bővülő és jövedelmező piacon.
Az Intel vezérigazgatója, Brian Krzanich 2016-ban a Nervana Systems 408 millió dollárért történő felvásárlásával próbált bevásárolni az AI-üzletágba. Az Intel vezetőit vonzotta a Nervana technológiája, amely két korábbi vezető szerint hasonlított a Google által gyártott tensor feldolgozó egység (TPU) chiphez. A TPU — amelyet kifejezetten nagy generatív AI-modellek építésére, illetve betanítására terveztek — nem tartalmazta a hagyományos GPU videojátékokhoz szükséges funkciókat, és kizárólag az AI-számítások optimalizálására összpontosított. A Nervana némi sikert aratott az ügyfelek, köztük a Meta Platforms processzorával, bár ez nem volt elég ahhoz, hogy az Intel ne váltson lovat és ne hagyja abba a projektet. Az Intel 2019-ben kétmilliárd dollárért megvásárolt egy második chipes startupot, a Habana Labs-t, mielőtt 2020-ban leállította volna a Nervana fejlesztését.
Az Intel teljes adatközponti üzletága idén várhatóan 13,89 milliárd dolláros forgalmat generál – ebbe beletartoznak a vállalat AI-chipjei, de sok más konstrukció is -, míg az elemzők az Nvidia 105,9 milliárd dolláros adatközponti bevételére számítanak.
