Eclipse-ügy: elsőfokú ítélet várható a milliárdos áfacsalás ügyében

Elsőfokú ítélet várható a milliárdos áfacsalás vádjával indult, egy évtizeddel ezelőtti Eclipse-ügy megismételt eljárásában a Fővárosi Törvényszéken. A 2011 utolsó napjaiban benyújtott vádirat szerint a 2003-ban alapított, D. Endre elsőrendű vádlott vezetése és H. László másodrendű rendű vádlott irányítása alatt működő Eclipse Informatikai Rendszerház Zrt. 2005. szeptember és 2009. január között több nagy értékű informatikai közbeszerzési pályázatot nyert el gépkocsik eredetiségvizsgálatára és biometrikus útlevelek elkészítésére. Az Eclipse-nek a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Hivatalával és a Nemzeti Közlekedési Hatósággal kötött szerződések alapján 2007 és 2009 között összesen 11 milliárd forintot meghaladó árbevétele volt.

Az eredetiségvizsgálat új rendszere a 2010-es kormányváltás előtt nem sokkal, 2010. április 1-jén lépett működésbe. Az Eclipse Zrt. 2009. december 31-én hirdetmény nélküli, tárgyalásos eljárásban nyert el nettó 4 milliárd 950 millió forintot a rendszer módosítására és üzemeltetésére. A korábban ezzel foglalkozó cégek szerint azért, mert a kormány 2009. december 22-én, egyeztetések nélkül, rendeletben felmondta 2011 januárjáig szóló szerződésüket. Az érintett vállalkozások 2010 januárjában feljelentést tettek, az ügyészség nyomozást rendelt el, és 2010 márciusában az Eclipse vezetőit őrizetbe vették. Az ügyészség szerint a cég vezetői 2006 után fiktív szerződések, teljesítési igazolások, számlák segítségével formálisan alvállalkozókat vontak be, akiknek fizettek, majd ezeket az összegeket rövidesen továbbutalták, és készpénzben felvették.

A vád szerint a bűnszervezetben elkövetett adócsalás következtében több mint egymilliárd forintnyi adót nem fizetett be az Eclipse. Az eljárás több gyanúsítottja 2010-ben hónapokat töltött előzetes letartóztatásban, összesen tizenkét ember ellen folyik a büntetőper. A vádbeli cselekményekért akár 16 év szabadságvesztés is kiszabható. A vádlottak az eljárás során tagadták bűnösségüket. A 2013 januárjában kihirdetett elsőfokú, felmentő ítélet ellen az ügyészség fellebbezett, így került az ügy a Fővárosi Ítélőtáblára, ahol 2014 márciusában az elsőfokú döntést hatályon kívül helyezték és új eljárásra utasítottak. A Fővárosi Törvényszék a 2015 áprilisában kezdődött megismételt eljárásban másfél év alatt 15 tárgyalási napot tartott. Eközben az ügyészség idén februárban – az eredeti vádirat benyújtása után csaknem fél évtizeddel – újabb vádiratot nyújtott be ugyanazokra a számlákra, ugyanarra az időszakra vonatkozóan egy másik adónem, a társasági adó vonatkozásában elkövetett adócsalás miatt. A bíróság egyesítette a két ügyet. Júliusban a perbeszédekben az ügyész szabadságvesztést indítványozott.