Digitalizálással könnyítenék a vízumeljárást

Az Európai Bizottság javaslatot tett a schengeni vízumeljárás digitalizálására, ami felváltaná a vízumbélyeg használatát, és lehetővé tenné, hogy a kérelmezők az európai online vízumplatformon keresztül interneten nyújtsák be vízumkérelmeiket.

Az uniós bizottsági közlemény szerint a vízumeljárás digitalizációja csökkenti a tagállamokra, illetve a kérelmezőkre háruló költségeket és terheket, miközben hozzájárul a schengeni térség biztonságának fokozásához. A vízumkérelmezési eljárások schengeni térségen belüli harmonizálása és egységesítése segít majd megelőzni annak kockázatát, hogy a kérelmezők a tényleges célország helyett olyan schengeni országba nyújtsanak be kérelmet, amely a vízumkérelmek gyorsabb feldolgozását teszi lehetővé. A vízumeljárás digitalizálása emellett csökkenteni fogja a hamisítás, a csalás és a lopás veszélyének kitett fizikai vízumbélyegek jelentette biztonsági kockázatokat is.

A jövőben a vízumkérelmezők a felkeresni kívánt schengeni országtól függetlenül egy egységes uniós platformon tudják majd online benyújtani vízumkérelmüket, és a vízumdíjat is ezen a platformon keresztül fizethetik ki. A platform automatikusan meghatározza, hogy melyik schengeni ország illetékes elbírálni a kérelmet, különösen abban az esetben, ha a kérelmező több tagállamba kíván ellátogatni. Naprakész információkat nyújt majd a kérelmezőknek a rövid távú tartózkodásra jogosító schengeni vízumokról, valamint elérhetővé teszi a követelményekkel és eljárásokkal kapcsolatos összes szükséges információt.

A konzulátuson való személyes megjelenés csak az első alkalommal vízumot kérelmezők esetében lenne kötelező a biometrikus azonosítók rögzítése céljából, illetve azoknak kellene megjelenniük, akiknek a biometrikus adatai már nem érvényesek, vagy akik új úti okmánnyal rendelkeznek. Az Európai Bizottság javaslata az Európai Parlament és az Európai Unió Tanácsa elé kerül. Elfogadását követően a tagállamoknak öt évük lesz arra, hogy átálljanak a közös online vízumplatformra. A társjogalkotók közötti tárgyalások alapján a platform fejlesztése 2024-ben indulhat, és működését 2026-ban kezdheti meg. Figyelembe véve az ötéves átmeneti időszakot, 2031-ben már valamennyi tagállam használhatja a platformot.