Digiméter: Újabb index, amiben nem tud előrelépni hazánk

Pintér Róbert, a Digiméter kutatásvezetőjeA Digiméter 2020, 2021 és 2022 után immár negyedik alkalommal mérte fel a hazai kis- és középvállalkozások (kkv-k) digitalizációjának szintjét. A főindex értéke százas skálán mérve 40 lett – ugyanez az érték 2020-ban és 2021-ben is 40 volt, 2022-ben pedig 41 – azaz továbbra sem látszódik érdemi változás a magyar vállalatok általános digitalizáltsági fokában. A korábban is legfejlettebbnek bizonyuló pénzügyi terület tovább érett, a többi index azonban nem tudott felzárkózni mellé, annak ellenére, hogy több részterületen is tapasztalható némi javulás.

A Digiméter az adatok összehasonlíthatósága érdekében a már megszokott módon közel ötven kérdéssel, hat területen vizsgálta a cégek digitalizációját. A telefonos adatfelvétel 2024 februárjában zajlott, a hatszáz cégből álló, többszörösen rétegzett minta reprezentálja a hazai kkv-ket, az 5-249 fős és a 10 millió – 18 milliárd forint közötti árbevételű cégeket.

A Digiméter hat alindexében tovább nőttek az egymáshoz viszonyított különbségek: az eddig is élen járó Digitális pénzügyek jelentős fejlődést tudott produkálni, míg a korábban is sereghajtó Értékesítés és marketing visszaesést mutat a korábbi mérésekhez képest. A Digiméter a fő- és alindexek szintjén sok esetben látható mozdulatlanság, mely helyenként szignifikáns fejlődés, illetve visszalépés elegyéből adódik egy-egy tényező mentén.

Digitális jelenlét (39)

Csökkent azon vállalkozások aránya, amelyek rendelkeznek honlappal és/vagy webáruházzal (összességében a kkv-k 72 százalékának van honlapja – ez visszalépésnek tekinthető a 2022-ben mért kiemelkedő 79 százalékhoz képest). A 2022-es visszaesés után jelentősen növekedett viszont azon cégek aránya, amelyek rendelkeznek Google Cégprofillal (34 százalék), a tartalmát azonban lényegesen ritkábban tekintik át, mint a 2022-es felmérés alapján. A fiókkal rendelkezők közel kétötöde (37 százalék) csak alkalmilag, szükség esetén néz erre rá.

Digitális mindennapok (42)

Összességében csökkent a vállalati szervert használó cégek aránya, azonban míg három éve feleannyian alkalmaztak felhő-alapú verziót, addig mostanra kiegyenlített a fizikai és a felhő-alapú szerverek használati aránya. Növekvő tendencia látszódik a cégek számára fejlesztett saját mobilalkalmazások használatában, bár az arány továbbra is alacsony (9 százalék). Tízből három (31 százalék) cégnél a hét legalább egy napján elérhető a távmunka lehetősége a munkavállalók számára, ami szignifikáns emelkedés a korábbi évek adataihoz viszonyítva. Összességében a munkavállalók 12 százaléka számára nyitott a home office, a budapesti, illetve a szolgáltatás ágazatban tevékenykedő cégeknél átlag feletti arányban dolgozhatnak (részben) otthonról a munkavállalók.

Vállalkozásvezetés (36)

A vállalatirányítási rendszert használók aránya (35 százalék) a 2022-es kiugrás után visszarendeződött a 2021-es szintre, ugyanakkor valamivel többen alkalmaznak felhőalapú vagy hibrid megoldást, mint a korábbi években. Visszaesett azon cégek aránya, amelyek rendszeresen figyelik a működésük közben keletkező adatokat, hogy azokat később döntéshozáshoz használják fel, ugyanakkor a döntő többség legalább eseti jelleggel rápillant ezekre. A digitális adatkövetés a mesterséges intelligencia alapú fejlesztésekhez is elengedhetetlen lenne. Az adatmonitorozás elsődleges felülete továbbra is az Excel vagy más táblázatkezelő (69 százalék), papíralapú összesítést azonban már csak a cégek negyede (24 százalék) alkalmaz, ami szignifikáns mértékű csökkenést jelent a korábbi évekhez viszonyítva.

Értékesítés és marketing (14)

Az eddigi évek legelmaradottabb alindexének értéke tovább romlott, 2024-ben mindössze 14-es pontszámot elérve. A kkv-k fele egyáltalán nem folytat hirdetési tevékenységet, kétötödük (42 százalék) online hirdet (többségében egyetlen csatornán), 22 százalék pedig offline. Az alindex visszaesését elsősorban az online értékesítés hiánya okozza: a kkv-k ötödénél (20 százalék) csak árajánlat-kérési lehetőség van a weboldalon és mindössze nyolcaduknál (13 százalék) áll rendelkezésre webáruház. Tízből hét cég (70 százalék) egyáltalán nem is értékesít interneten keresztül.

Digitális pénzügyek (65)

Ez az egyetlen alindex, amely szignifikáns emelkedést produkált a legutóbbi adatfelvételhez viszonyítva – akkor 61, most 65 lett az értéke. Tízből kilenc (88 százalék) vállalkozás vesz igénybe online szolgáltatást a folyószámla-vezető bankjánál, tízből hatan (61 százalék) pedig banki mobilalkalmazást (is) használnak, utóbbi arány jelentős növekvő tendenciát mutat 2021 óta. 2020 óta folyamatosan nő az elektronikus számlát kibocsátó és befogadó cégek aránya is (2020: 44; 2021: 48; 2022: 51; 2024: 67 százalék).

Informatikai biztonság (54)

Az alindex 54 pontja nem jelent változást 2022-höz képest. Minél nagyobb egy cég (létszám és árbevétel alapján), annál komolyabban veszi ezt a területet. A VPN használati aránya (19 százalék) a 2022-es visszaesés után újra emelkedett, az automatikus biztonsági mentést készítő cégek aránya azonban a korábbi növekedés után 2024-re visszaesett, tízből három (29 százalék) cégnél nem készül mentés, vagy nem tudnak róla a kollégák.

A digitális pénzügyek esetében a fejlődést elősegítik a különböző előírások is, míg a többi terület inkább a vállalkozás egyedi döntéseire van bízva (például közösségi média jelenlét, távmunka, online értékesítés, mobilalkalmazások használata). Fontos tehát hogy a cégek saját maguk is felismerjék a digitalizációban rejlő versenyelőnyt.

„A 2022. év végi várakozásunk, hogy a kibontakozó válság erősíteni fogja a hatékonyságot növelő digitalizációt, vágyvezérelt gondolkodásnak bizonyult. A cégek inkább a már korábban bevált – jellemzően nem digitális – megoldásokhoz nyúltak vissza. Magyarországon megállni látszik az idő a kis- és középvállalkozásoknál a digitalizáció vonatkozásában. Egy-két kivételtől eltekintve (például pénzügyi terület, távmunka vagy Google Cégprofil jelenlét) visszarendeződést látni a koronavírus előtt megszokott világba. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy aki most erősít digitalizációban, könnyen versenyelőnyre tehet szert a hazai szereplőkkel szemben. Valamint nagyobb eséllyel lesz képes felvenni a versenyt a hazánkban egyre aktívabb, erősebben digitalizált külföldi szereplőkkel szemben is” — értékelte a csalódást keltő eredményt Pintér Róbert, a Digiméter kutatásvezetője.


 

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Next Post

Végre elindult az új agrártámogatási honlap

ked ápr 23 , 2024
ShareTweetPinShareÚj honlapon, a kap.gov.hu oldalon érhetőek el a 2023-2027 közötti időszakra vonatkozó, magyar Közös Agrárpolitika Stratégiai Tervvel összefüggő információk – közölte az Agrárminisztérium. A weboldalon a jogcímrendeletek, pályázati felhívások, a tudástár, a segédletek, a vonatkozó uniós és hazai jogszabályok is elérhetőek, de az aktualitások és hírek is megjelennek a honlapon. […]
mezőgazdaság

És még ez is...