Az ítélet szerint az elsőrendű vádlott 2011-ben megvásárolta mintegy százezer cég adatait, majd – egyik esetben egyedül, a másikban a másodrendű vádlottal közösen – a többi vádlott nevére két gazdasági társaságot alapítottak, de utóbbiak a vállalkozás irányításában nem vettek részt. Ezután előfizetői szerződést és díjbekérő nyomtatványt küldtek a megvásárolt címekre, és mintegy ezerötszáz cég összesen több mint negyvenmillió forintot át is utalt nekik. Az előfizetői szerződésben vállalták, hogy a cégek adatait internetes telefonkönyvként, valamint nyomtatott és CD-formátumú kiadványként közzéteszik. Az internetes oldalak azonban telefonkönyvként nem működtek, a többi változat elkészítése pedig eleve nem állt szándékukban – olvasható a közleményben.