Csak Magyarország nem csatlakozott az EU startup-szövetségéhez

Magyarország nem hajlandó csatlakozni az európai startup csoporthoz, mert nem támogatja a nemek közötti sokszínűséget. A magyar startup-szakértők elégedetlenek a kormány lépésével, amellyel egyedül maradt az EU-ban.

Magyarország nem vesz részt a startupok támogatását célzó uniós szintű programban, mert a nemek közötti sokszínűség a csoport egyik alapértéke. Az Európai Startup Nemzetek Szövetsége (European Startup Nations Alliance – ESNA) a startup-barát szabályozások kialakításán dolgozó kormányok fóruma, amelyet 2021-ben alapítottak. Az ESNA azt tervezi, hogy figyelemmel kíséri e kormányok előrehaladását és megosztja a legjobb gyakorlatokat a startupok számára kulcsfontosságú szakpolitikai területeken, például a részvényopciók vagy a technológiai vízumokra vonatkozó nemzeti szabályok megváltozását.

Minden országnak, amely csatlakozni kíván a fórumhoz, alá kell írnia az EU Startup Nations Standard of Excellence (SNS) nyilatkozatát, amely a kormányok számára a startupbarát politikák kialakítására vonatkozó legjobb gyakorlatok listáját tartalmazza. A dokumentumot 26 uniós kormány és Izland írta alá. Magyarország azonban úgy döntött, hogy nem csatlakozik, mert az egyik záradék a nemek sokszínűségét említi — állította az európai startup közösség vezető médiumának, a Sifted.eu-nak két, az ügyet ismerő személy.

A záradék szerint a kormányoknak „kellő figyelmet kell fordítaniuk és intézkedéseket kell bevezetniük a sokszínűség és befogadás támogatására startup-politikájukban, miközben védik a demokratikus értékeket”. Ezt úgy lehetne elérni, hogy „célzottan ösztönözni kell a startupokat arra, hogy az etnikai, nemi, vallási, életkori és szexuális irányultsági sokszínűség alapján alkalmazzanak munkatársakat”.

„Nagyon rossz, hogy Magyarország az egyetlen uniós ország, amely nem csatlakozott az ESNA-hoz és az SNS-hez, hiszen a szervezet célja, hogy segítse a tagokat azokban a szabályozási változásokban, amelyekre a magyar ökoszisztémának égető szüksége van. A magyar kormány nagyon aktívan alakítja a hazai startup környezetet, sajnos leginkább azzal, hogy mérgező, sok feltételhez kötött állami finanszírozási lehetőségekkel árasztja el a piacot, nem pedig azzal, hogy startupbarát jogi környezetet alakít ki” — nyilatkozta Biás Csongor, a Startup Hungary ügyvezető igazgatója a Siftednek.

A magyar startup ökoszisztéma mindezek ellenére felívelőben van. (Mondjuk van is honnan felívelni… A -szerk- megj.) A Startup Hungary legfrissebb jelentése szerint 2022-ben az ország startupjai hatvan százalékkal több tőkét vontak be, mint egy évvel korábban; összesen több mint 180 millió eurót. A civil szervezet szerint azonban számos szabályozási kihívás nehezíti növekedésüket. A Startup Hungary jelentésében szereplő válaszadók több mint fele azt mondta, hogy kevesebb bürokráciát és kedvezőbb adórendszert szeretne a startupok számára. Az átláthatatlan részvényopciós rendszer is problémát jelent: a startupok 55 százaléka nem rendelkezik semmilyen formalizált rendszerrel – részben azért, mert nehéz ilyet bevezetni.

Magyarország kormánya régóta támogatja az általa hagyományosnak nevezett társadalmi értékeket, de diszkriminálja az LMBTQ+ közösséget és ellenzi a „gender” kifejezést. A kormány 2021-ben megtiltotta a homoszexualitást és a nemváltoztatást népszerűsítőnek tekintett anyagok használatát az iskolákban, 2020-ban megtiltotta a transzneműek nemváltoztatását a hivatalos dokumentumokban, 2018-ban betiltotta a gender tanulmányokat a nemzeti egyetemeken, és szorgalmazta a „nemek közötti egyenlőség” kifejezés eltávolítását más uniós dokumentumokból. A kormány szóvivője megerősítette a Siftednek, hogy Magyarország „fenntartja korábbi álláspontját”, és nem adja nevét az ESNA-hoz „a „nemek sokszínűsége” megfogalmazása miatt”.