Az Európai Unióban hamarosan jóval szigorúbbá válhatnak az adatok kezelésére vonatkozó jogszabályok. Az Európai Bizottság még tavaly januárban javasolta, hogy a töröltetésre való jogot (the right to be forgotten) kezeljék alapjogként, így például egy online tranzakció és a vásárló személyes adatait ne őrizhessék meg a cégek mindörökre. A felhő alapú szolgáltatásokat nyújtó vállalatoknak összhangban kell működniük a törvénnyel, ha a feldolgozott adatok EU-állampolgárokat is érintenek, függetlenül attól, hogy a szervereik az EU-ban találhatók-e vagy sem. A szabályszegésekre szankciókat is kilátásba helyez az új regula, az ügyfeleik személyes adatait kiszivárogtató cégek az éves globális forgalmuk 0,5 százalékáig, súlyosabb vétség pedig a forgalom kétszázalékáig terjedő büntetésekkel számolhatnak. Ez leginkább a bankokat, a biztosítótársaságokat és a nagyobb online kereskedőket érintheti. A minősített adattörlést elemező KPMG 2010-es tanulmánya szerint a helytelenül leselejtezett merevlemezek okozzák az összes adatvesztés tíz százalékát – csaknem annyit, mint a hackerek (12 százalék), és jóval többet, mint a számítógépes vírusok ( három százalék). A Blancco magyarországi tapasztalatai is azt erősítik meg, hogy nemcsak az otthoni felhasználók figyelmetlenek, de a hazai vállalatok sem fordítanak kellő figyelmet erre a kérdésre — jelentette ki Petrányi-Széll András, a finn társaság magyarországi képviseletének vezetője.. A legtöbben a lakossági felhasználókhoz hasonlóan csak újraformázzák a leselejtezett merevlemezeket, ez pedig adatszivárgást, okozhat, ami jelentős károkat tehet a cégek hírnevében.