Börtönbüntetésre ítélték Londonban a WikiLeaks alapítóját

Ötven hét börtönbüntetésre ítélte szerdán egy londoni bíróság Julian Assange-t, a WikiLeaks kiszivárogtató portál alapítóját a szabadlábon védekezés fejében megszabott bírósági megjelenési kötelem hét évvel ezelőtti megszegése miatt.

A letartóztatási parancsot Assange ellen a londoni Westminster kerület magisztrátusi bírósága adta ki 2012. június 29-én, miután az ausztrál állampolgárságú WikiLeaks-alapító nem jelent meg a bíróság által kijelölt tárgyalási időpontban. A svéd ügyészség c ellen nemi erőszak gyanúja miatt folytatott nyomozást, de a vizsgálatot már évekkel ezelőtt beszüntette és visszavonta Assange nemzetközi körözését. A londoni bíróság azonban ezután is fenntartotta a letartóztatási parancsot a bíróság előtti megjelenési kötelem megszegése miatt. Ez a brit törvények alapján önmagában is bűncselekmény, amelyért egy évig terjedő szabadságvesztés szabható ki. A londoni Southwark kerület koronabírósága, amelyhez a magisztrátusi testület a 47 éves Assange ügyét továbbította, szerdai végzésében hangsúlyozta: Julian Assange nem is választhatta volna súlyosabb formáját az általa elkövetett bűncselekménynek, mivel azzal, hogy egy külföldi ország diplomáciai képviseletére menekült, gyakorlatilag elérhetetlenné tette magát a brit igazságszolgáltatás számára. Assange azzal védekezett, hogy annak idején igen nehéz körülmények között hozott egy döntést, amelyről akkoriban azt gondolta, hogy a lehetséges legjobb, sőt talán az egyetlen lehetséges döntés volt számára. A WikiLeaks alapítója elnézést kért a bírósággal és a brit igazságszolgáltatással szemben tanúsított „tiszteletlen” magatartásáért.

Nagy valószínűséggel Assange-t a nagy-britanniai börtönbüntetése után a brit hatóságok kiadják majd az Egyesült Államoknak, ahol összeesküvési vádak alapján körözik. Az ellene felhozott vádak alapján a WikiLeaks alapítóját – akit jogi szakértők szerint halálbüntetés nem fenyeget – öt évig terjedő börtönre ítélhetik Amerikában.