Régészek felfedezték egy ismeretlen ókori egyiptomi fáraó nagy mészkő sírkamráját Abüdosz városának közelében, amely körülbelül 3600 évvel ezelőttre, Egyiptom történelmének egy kaotikus időszakára tehető.
A sír hét méterrel a föld alatt, az Anubisz-hegyi ősi nekropoliszban található sír felfedezését a Pennsylvaniai Egyetem múzeumi és egyiptomi régészei jelentették be. Ez volt a második olyan felfedezés, amelyet idén jelentettek be egy ókori egyiptomi király sírjáról. A januárban Abüdoszban, az ókori Egyiptom egyik fontos városában, a Nílustól mintegy tíz kilométerre fekvő Abüdoszban felfedezett sírkamra csupasz volt – a jelek szerint régen kifosztották a sírrablók. Az egykor benne eltemetett király nevét eredetileg hieroglifikus szövegek rögzítették a kamra bejáratánál lévő vakolt téglafalazaton, a testvéristennőket, Íziszt és Nephthiszt ábrázoló festett jelenetek mellett.
„A neve szerepelt a feliratokon, de nem élte túl az ókori sírrablók fosztogatásait. A jelöltek között vannak Szenaiib és Paentjeni nevű királyok, akiket az abüdoszi emlékekből ismerünk – ebben a korban uralkodtak -, de akiknek a sírját nem találták meg” — mondta Josef Wegner, a Pennsylvaniai Egyetem egyiptomi régészprofesszora, az ásatási munkálatok egyik vezetője. A díszes bejáraton kívül a sírkamrában egy sor más helyiséget is találtak, amelyeket vályogtéglából kialakított, öt méter magas boltozatokkal fedtek le.
A sír a Kr. e. 1640-től Kr. e. 1540-ig tartó, második köztes korszaknak nevezett időszakból származik, amely áthidalta a Középső Királyság és az Új Királyság korszakát, amikor az egyiptomi fáraók a régió leghatalmasabb alakjai közé tartoztak. „A korszak politikai története lenyűgöző és nem teljesen ismert, egyfajta „hadviselő államok” korszaka, amely végül Egyiptom Új Királyságát szülte” — mondta Wegner, a Penn Múzeum egyiptomi részlegének kurátora. Ezek közé tartozott az Abydos-dinasztia, amely királyok sorozata volt, akik Felső-Egyiptom egy részét – az egyiptomi birodalom déli részét – uralták.
Lehetséges, hogy az Abydos-dinasztia legnagyobb és legkorábbi sírja
„Egyiptom szétesett, akár négy rivális király is uralkodhatott, köztük a Nílus-delta hikszoszaival. Az abüdoszi dinasztia ezek egyike volt. Az, hogy hogyan szakadt szét, majd hogyan egyesült újra Egyiptom, a társadalmi, politikai és technológiai változások fontos kérdéseit vetik fel” — mondta Wegner. Az azonosítatlan király sírja egy korábbi, I. Neferhotep nevű, nagyhatalmú fáraó nagyobb sírkomplexumán belül épült, építészete pedig kapcsolatokat mutat a korábbi Középbirodalom és a későbbi, második köztes kori királyi sírokkal, mondta Wegner.
„Úgy tűnik, hogy ez a legnagyobb és legkorábbi sír az Abydos-dinasztia csoportjából. Lehet, hogy ugyanezen a területen, I. Neferhotep sírja mellett vannak még mások is” — véli Wegner, akinek a csapata korábban, 2014-ben egy másik Abüdosz-dinasztia uralkodójának, Seneb-Kaynak a sírját tárta fel. „Az új király sírja valószínűleg Seneb-Kay elődje. Vannak még mások is a területen. A királyi temetőkben lassú és aprólékos munka folyik, ezért eltart egy darabig, amíg eredményre jutunk” — mondta Wegner. Az ásatások jelenleg is folynak.
A második köztes korszak csaknem egy évezreddel a Kairó melletti tornyosuló gízai piramisok építése után kezdődött, amelyekben az Óbirodalom egyes fáraóinak sírjai voltak. Számos újbirodalmi fáraót a Luxor melletti Királyok völgyében temettek el, köztük Tutanhamont – népszerű nevén Tutanhamon királyt -, akinek i. e. XIV. századi sírját és annak teljes tartalmát 1922-ben tárták fel. Az egyiptomi turisztikai és régészeti minisztérium február 18-án jelentette be, hogy egy közös egyiptomi-angol régészcsoport azonosított egy Luxor közelében lévő, Kr. e. XV. századból származó ősi sírt, amely II. Thutmose újbirodalmi fáraóé volt.
English summary
|
