Második magyarként augusztusban választották be a Nemzetközi Csillagászati Unió (IAU) legújabb tiszteletbeli tagjai közé Sárneczky Krisztiánt, aki júliusban két üstököst fedezett fel egy héten belül, és aki a napokban több új kisbolygót is talált.
Tizenöt új tiszteletbeli tagot választott az IAU, akiket az augusztusi közgyűlésükön jelentettek be. Második magyarként ezúttal Sárneczky, a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont (CSFK) Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézetének munkatársa csatlakozott a szervezethez, aki a tudománynépszerűsítő tevékenysége mellett az utóbbi időben kiemelkedő eredményeket ért el a bolygóvédelem területén. Az elmúlt két évben három földközeli kisbolygót fedezett fel kevéssel a légkörbe érésük előtt, ami az egész világon különlegesnek számít. Idén júliusban két új üstökösöt talált egy héten belül, pár nappal ezelőtt pedig több, eddig még nem ismert földközeli kisbolygóra bukkant a Piszkéstetői Obszervatórium távcsövével.
„Nehéz üstököst találni, hiszen előfordul, hogy egy évben világszerte is csak összesen néhány tucatot fedeznek fel, sokkal kevesebbet, mint kisbolygóból vagy szupernóvából” – mondta Sárneczky. Ez az egyik legnehezebb, de az egyik legnagyobb presztízsű ág is a csillagászatban, hiszen egy több száz éves hagyomány szerint a felfedezett égitest automatikusan megkapja a felfedezőjének a nevét. Az üstökösök jelentősége abban áll a kutató szerint, hogy ezek amolyan időkapszulaként működnek, azaz olyan anyagokat tartalmazhatnak, amelyek a Naprendszer kialakulásakor keletkezhettek. Ha egy ilyen üstökös először látogat hozzánk, az friss anyagot hozhat, amelyből jobban megismerhető a Naprendszerünk kialakulása.
De nemcsak az üstökösök fontosak,
hanem a Földünk közelében elhaladó kisbolygók is, hiszen ezek közül bármelyik veszélyes lehet ránk. Az elmúlt években Piszkéstetőről felfedezett több mint 220 földközeli kisbolygóból három az észlelése után néhány órával elérte a Föld légkörét, de szerencsére csak kisebb törmelékeik érték el a felszínt. „Eddig nyolc ilyet ismerünk csak, és ebből hármat Magyarországon találtak, a többit a NASA által támogatott programok keretében észlelték a kollégák” – hangsúlyozta Sárneczky, majd hozzátette, augusztus utolsó hetében összesen nyolc földközeli kisbolygót fedezett fel, bár ezek közül egyik sem jön majd extrém közel a Földhöz. „A bolygóvédelemben azonban ugyanolyan fontos szerepük van, mivel akár pár keringéssel később is nekünk jöhetnek” – tette hozzá a csillagász.
A CSFK csillagásza által felfedezett üstökösökben és kisbolygókban egy dolog közös: az azokat észlelő távcső, amely már 1962 óta működik a mátrai Piszkéstetői Obszervatóriumban. Igaz, azóta több nagyobb átalakításon is átesett az eszköz: kicserélték a teljes motorikus rendszerét, megtízszerezték a távcső látómezejét és ma már digitálisan rögzítik a képeket. Jelenleg egy 116 megapixeles detektor jelenti a távcső szemét, azaz ez gyűjti össze a beérkező fotonokat.
A kisbolygók keresésében azonban nemcsak az egyre jobb távcsövek, hanem már a mesterséges intelligencia alapú algoritmusok is segítik Sárneczkyék munkáját. Bár jelenleg még tesztfázisban van ez a projektjük, nagy reményeket fűznek hozzá, hiszen ezek az AI alapú programok sokkal pontosabban és sokkal gyorsabban ki tudják szűrni a kisbolygókat, mint a korábbi klasszikus szoftvereik.
