Az amerikai kormány bejelentette, hogy tovább korlátozza a mesterséges intelligencia chip- és technológiaexportot, hogy a fejlett számítási teljesítményt az Egyesült Államokban és szövetségeseinél tartsa.
Az új szabályozás korlátozza a legtöbb országba exportálható mesterséges intelligencia-chipek számát, hogy fenntarta a Kínába, Oroszországba, Iránba és Észak-Koreába irányuló export blokkolását. Ezzel szemben korlátlan hozzáférést biztosít az amerikai mesterséges intelligencia-technológiához Amerika legközelebbi szövetségesei számára. A Joe Biden kormányzásának utolsó napjaiban bemutatott, hosszadalmas új szabályok túlmutatnak Kínán, és azt célozzák, hogy az Egyesült Államok azáltal, hogy világszerte ellenőrzi a mesterséges intelligenciát, megőrizze domináns státuszát a mesterséges intelligencia területén.
„Az Egyesült Államok jelenleg vezető szerepet tölt be a mesterséges intelligencia területén – mind a mesterséges intelligencia fejlesztésében, mind a mesterséges intelligencia chipek tervezésében, és kulcsfontosságú, hogy ez így is maradjon” — mondta Gina Raimondo kereskedelmi miniszter. A rendeletek a Biden-kormányzat négy éve tartó erőfeszítéseit zárják le, amelyek célja, hogy megnehezítsék Kína hozzáférését a fejlett chipekhez, amelyek növelhetik katonai képességeit, és arra törekednek, hogy a kiskapuk bezárásával és új védőkorlátok hozzáadásával megőrizzék az USA vezető szerepét az AI területén, hogy ellenőrizni lehessen a chipek forgalmazását és az AI globális fejlesztését.
Trump még visszacsinálhatja
Bár nem világos, hogy a leendő elnök, Donald Trump hivatalba lépő kormánya hogyan fogja végrehajtani az új szabályokat, a két kormányzat hasonlóan vélekedik a Kína által jelentett versenyfenyegetésről. A rendelet a közzétételtől számított 120 nap múlva lép hatályba, így a Trump-kormányzatnak van ideje mérlegelni és megváltoztatni. Új korlátozások vonatkoznak majd a fejlett grafikus feldolgozóegységekre (GPU), amelyeket a mesterséges intelligencia modellek képzéséhez szükséges adatközpontok működtetésére használnak. A legtöbbet a Santa Clara-i, kaliforniai székhelyű Nvidia gyártja, de az Advanced Micro Devices (AMD) szintén árul AI-chipeket. Az Nvidia részvényei mintegy öt százalékkal, míg az AMD részvényei nagyjából egy százalékal csökkentek a reggeli kereskedésben.
Az olyan nagy felhőszolgáltatók, mint a Microsoft, a Google és az Amazon globális engedélyeket kérhetnek majd adatközpontok építésére. A jóváhagyást követően a felhőszolgáltatóknak már nem lesz szükségük az AI-chipek kiviteli engedélyére, így olyan országokban is építhetnek adatközpontokat, amelyek az Egyesült Államok által előírt kvóták miatt nem tudnak elegendő chipet importálni. Az engedély megszerzéséhez az engedélyezett vállalatoknak szigorú feltételeket és korlátozásokat kell betartaniuk, beleértve a biztonsági követelményeket, a jelentéstételi követelményeket és az emberi jogok tiszteletben tartására vonatkozó tervet vagy teljesítményt. Mindhárom vállalat részvényei körülbelül egy százalékot esett a a bejelentés hatására.
Eddig a Biden-kormányzat átfogó korlátozásokat vezetett be Kína fejlett chipekhez és az azok előállításához szükséges berendezésekhez való hozzáférésére, és évente frissítette az ellenőrzéseket a korlátozások szigorítása és a technológia Kínába való átirányításának kockázatával fenyegetett országok elfogása érdekében.
Az iparág nem örül a korlátozásnak
Mivel a szabályok világszerte megváltoztatják az AI-chipek és adatközpontok helyzetét, befolyásos iparági hangok már a terv közzététele előtt kritizálták azt.
„Az új szabály azt a kockázatot kockáztatja, hogy nem szándékos és tartós károkat okoz Amerika gazdaságában és globális versenyképességében a félvezetők és a mesterséges intelligencia terén azáltal, hogy stratégiai piacokat enged át versenytársainknak” – mondta John Neuffer, az amerikai Félvezetőipari Szövetség elnök-vezérigazgatója.
Az Nvidia „elsöprő túlkapásnak” nevezte a szabályokat, és azt mondta, hogy a Fehér Ház olyan „technológiát szorítana vissza, amely már elérhető a mainstream játék PC-kben és a fogyasztói hardverekben”. Az Oracle adatközpont-szolgáltató a hónap elején azzal érvelt, hogy a szabályok „a globális AI- és GPU-piac nagy részét átadnák kínai versenytársainknak”. A társaság azonban nyitott kapukat dönget, a korlátozások ugyanis nem vonatkoznak a játékchipekre.
A szabályok – kivételekkel – világszerte engedélyezési követelményeket írnak elő a fejlett chipekre, és a legfejlettebb „zárt súlyú” AI-modellek úgynevezett „modellsúlyaira” vonatkozó ellenőrzéseket is meghatározzák. A modellsúlyok segítenek meghatározni a gépi tanulásban a döntéshozatalt, és általában egy AI-modell legértékesebb elemei.
Magyarország sincs a kedvezményezettek között
A rendelet három szintre osztja a világot. tizennyolc ország (Ausztrália, Belgium, Kanada, Dánia, Finnország, Franciaország, Németország, Írország, Olaszország, Japán, Hollandia, Új-Zéland, Norvégia, Dél-Korea, Spanyolország, Svédország, Tajvan és az Egyesült Királyság) mentesül a szabályok alól. Közel 120 másik ország -köztük Magyarország- specifikus korlátozásokkal lesz kénytelen szembenézni. Az olyan fegyverembargóval sújtott országok, mint Oroszország, Kína és Irán pedig egyáltalán nem juthatnak hozzá a legfejlettebb technológiákhoz.
Ezen túlmenően az amerikai székhelyű, valószínűleg globális engedélyt kapó szolgáltatók, például az Amazon Web Services és a Microsoft, a teljes AI számítási teljesítményüknek csak ötven százalékát telepíthetik az Egyesült Államokon kívül, legfeljebb huszonöt százalékát az első kategóriába sorolt országokon kívül, és legfeljebb hét százalékát egyetlen, nem az első ligába sorolt országba.
„Hogy a szabály végül mennyire lesz hatékony a következő 10-15 évben, az már az újonnan érkező csapaton múlik” — mondta Meghan Harris, az első Trump-kormányzat nemzetbiztonsági tisztviselője. „Jól tudják, hogy a domináns hazai ipar biztosítása a Kínával való verseny egyik központi eleme”.
Az AI többek között javíthatja az egészségügyi ellátáshoz, az oktatáshoz és az élelmiszerhez való hozzáférést, de segíthet biológiai és más fegyverek kifejlesztésében, kibertámadások támogatásában, valamint a megfigyelésben és más emberi jogi visszaélésekben is.
