Az űrből is látszik a parajdi sótömbök mozgása
Magyar kutatók űrgeodéziai módszerekkel figyelik, hogyan mozognak a parajdi sóbánya sótömbjei.
A Földfizikai és Űrtudományi Kutatóintézet (FI) kutatói több mint öt éve működtetnek nemzetközi együttműködés keretében egy korszerű űrgeodéziai megfigyelőrendszert (InSAR reflektort) a parajdi Sóháton és környékén, helyi szakértők közreműködésével. A gyűjtött adatokból nagy pontossággal lehet követni a felszíni mozgásokat, aminek köszönhetően jobban megérthetjük a mostani eseményeket.
Az elmúlt hetekben sokan figyeltek Parajdra. A turisztikailag is népszerű sóbányát be kellett zárni az áradások miatt, mivel május 29-én a turisták által látogatott 120 mélyen lévő szint is feltelt vízzel. Lezárták a sóbánya bejáratát, jelenleg fennáll a veszély, hogy a régi bányarész födémje beomlik. Miután süllyedést tapasztaltak a Dózsa-bánya fölött, elővigyázatosságból a parajdi sóbánya környéki lakosokat evakuálták. Először tíz, majd negyvenöt házból telepítették ki a lakókat, számolt be a maszol.ro.
Új hasznosítási lehetőséget találtak az InSAR rendszernek
A helyieknek a FI is segítséget ajánlott fel, valamint szakmai kérdésekkel is megkeresték őket. Kutatóintézetünk több mint öt éve vesz részt a nemzetközi Topo-Transylvania kutatási projektben, amelynek részeként egy korszerű műholdas megfigyelőrendszert telepítettek (InSAR reflektorokat) Parajd térségébe, a Sóhát és környéke felszínére is. A hálózat létrehozásának eredeti célja nem a napi rendszeres megfigyelés, hanem a sótömzs lassú mozgásának monitorozása volt. A mostani sajnálatos események rámutattak, hogy a hálózat új hasznosítási lehetőséggel is tud szolgálni és fontos szerepet kaphat az áradás utáni megfigyelőrendszerekben.
A rendszer űrgeodéziai módszereken alapul, amellyel rendkívül pontos méréseket végezhetnek a kutatók. A felszín alatti sótömbök mozgásait akár milliméteres pontossággal is észlelni tudják. A telepített reflektorok nem bocsátanak ki jelet, viszont kiválóan visszaverik a Sentinel-1 műholdak által kibocsátott mikrohullámú radarjeleit, amelyeket az Európai Unió Copernicus földmegfigyelő programja működtet. A műholdak 6-12 naponta repülnek el ugyanazon terület felett, ezért a változások napi szintű megfigyelésére nem alkalmasak. Ugyanakkor hosszabb távon, néhány hetes-hónapos időszakban megbízhatóan kimutatható, hogy a bányát ért vízbetörés előtt és után milyen felszíni mozgások történtek.
Idehaza is hasznosulhatnak a parajdi tapasztalatok
Erdélyben nemcsak Parajdon, hanem Kovászna környékén, valamint hazánk több területén is – például Dunaszekcsőn és Fonyódon – működtetnek hasonló monitoring rendszereket, hogy a kritikus infrastruktúrák és természeti képződmények környezetében zajló felszíni elmozdulásokat pontosan követhessék a megelőzés és a beavatkozás miatt. A FI jelenleg is együttműködik magyar és román kutatókkal annak érdekében, hogy minél pontosabb adatokkal szolgálhassanak a kialakult helyzetben, és segítsenek közös megoldást keresni.
English summary
|