A telefonszolgáltatók egyre szaporodó ajánlatai között mindig nehéz volt megtalálni azt a díjcsomagot, amely legjobban szolgálja a fogyasztó igényét, legyen az olcsóbb beszélgetés vagy nagyobb adatforgalom. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) az átlagos havi költségmutatóval (ÁHK) próbálja segíteni az eligazodást a vezetékes- és mobiltarifák, valamint a szolgáltatók kínálata között. Az átlagos magyar fogyasztó telefonálási szerkezete (lásd táblázatunkat) azt mutatja, hogy havonta hányszor kezdeményez hívást, milyen irányba (saját hálózat, vezetékes, mobil, nemzetközi), milyen napszakban (csúcsidőben vagy azon kívül), illetve milyen hosszan (hány percig) telefonál.
A vezetékes telefont használó átlagosan havonta 32-szer kezdeményez hívást, összesen két óra 39 percet beszél, egy hívása átlag öt percig tart. A feltöltőkártyás mobiltelefont használó átlagosan havonta 19-szer kezdeményez hívást, összesen 32 percet beszél, öt sms-t küld, és egy hívása átlag 1,7 percig tart. Az előfizetéses mobiltelefont használó átlagosan havonta 71-szer kezdeményez hívást, összesen két óra 47 percet beszél, 17 sms-t küld, és egy hívása átlag 2,3 percig tart.
Az ÁHK – a szolgáltatók honlapján publikált tarifák és az ÁSZF-ekben szereplő kondíciók alapján – egyetlen számadattal mutatja meg, hogy egy átlagos fogyasztónak mennyibe kerülne havonta a mobil-, illetve vezetékes telefon díjcsomagok használata. A telefonszolgáltatók által megadott forgalmi adatok alapján képzett átlagos telefonhasználati szerkezet egy tájékoztató jellegű összehasonlítási alap, a valóságban az egyes felhasználók telefonhasználata általában eltér az átlagtól. Ha valaki az ismertetett átlagokhoz hasonló megoszlással, időtartamban és mennyiségben telefonál, illetve küld SMS-t, akkor megközelítőleg az ÁHK értékének megfelelő havi kiadással kalkulálhat. Aki az átlagosnál többet, illetve kevesebbet használja a telefont, az értelemszerűen többet, illetve kevesebbet is fizet, kivéve az átalánydíjas vagy „lebeszélhető” konstrukciójú díjcsomagok használóit.