Az IVSZ üdvözli az informatika tantárgy megszüntetését

Az Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetsége, az infokommunikációs (ICT) iparág átfogó érdekvédelmi szervezete (IVSZ) szerint digitalizáció nélkül nincs versenyképes oktatás. (Pedig épp fordítva: versenyképes oktatás nélkül nincs értelme a digitalizációnak. A -szerk- megj.)

Az IVSZ üdvözli, hogy a NAT a korábbiaknál nagyobb hangsúlyt helyez a digitális tanulási környezet és a digitális kompetenciák fejlesztésére. Annak érdekében, hogy a digitális pedagógiai módszerek, tartalmak és megoldások a mindennapok gyakorlatában is széles körben elterjedjenek, az IVSZ sürgeti a kormány által már 2016-ban elfogadott Digitális Oktatási Stratégiában (DOS), a Digitális Munkaerő Programban (DMP) és a digitális kompetencia keretrendszerről (DigKomp) szóló kormányhatározatban foglaltak következetes végrehajtását. Az IVSZ a digitális gazdaság szereplőinek szakmai szervezeteként a dokumentum pozitívumának tartja, hogy az egyes tantárgyak nevelési-oktatási céljai közé bekerült a digitális kompetencia és a digitális tartalmak közötti eligazodás képességének fejlesztése. A NAT – túllépve a korábbi informatika tantárgyon – a tanulási környezet kialakításánál minden tantárgy esetében ösztönzi, hogy a tanulók használhassanak iskolai vagy saját digitális eszközt és legyen elérhető az internet.

A digitális kultúra tantárgy bevezetése jelentős koncepcionális fejlődés a leszűkítő tartalmú „informatikával” (sic) szemben, hiszen már megnevezésében is utal a digitális kompetencia összetettségére és az eszközhasználaton messze túlmutató dimenzióira. Egyetértünk, hogy a digitalizáció a szimbólumokon, sajátos jel- és nyelvrendszeren, valamint a valós világ leképezésén keresztül valóban kulturális mélységet is kap. A NAT-ban megfogalmazott ambiciózus digitális kompetenciafejlesztési célkitűzések tényleges megvalósulásának ugyanakkor csak szükséges, de önmagában nem elégséges feltétele a NAT-ban történt kellő mélységű nevesítés. (A „digitális” kifejezés 261 alkalommal fordul elő a szövegben, szemben az előző NAT 17 említésével.) Önmagában a legtökéletesebb nemzeti alaptanterv sem képes biztosítani egyes készségek megfelelő fejlesztését, de fontos, hogy a legmagasabb szintű tartalmi szabályzó eszköz milyen célokat jelöl ki a digitális kompetencia-fejlesztés számára. A feladat nagyságát jól mutatja az OECD PISA felmérésének egyik eredménye, amely szerint az OECD tagállamok 15 éves diákjai közül tízből csak egyetlen tanuló volt képes megkülönböztetni a tényt a véleménytől.

(2017-ben még háromszorosára emelte volna az IVSZ az informatika órák számát. Teljes mértékben opportunistává vált az szövetség. A -szerk- megj.)

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.