Az it-fejlesztések is megsínylik az energiaárak elszabadulását

Tajthy Krisztina, az IVSZ főtitkáraA hazai cégek 66 százaléka tervezi visszafogni informatikai fejlesztéseit az energiaárak jelentős növekedése miatt – áll az Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetsége (IVSZ) ás a Makronóm Intézet közös felmérésében.

A szövetség szerint azért is aggasztó ez, mert a gazdaság versenyképességének megtartása, növelése érdekében épp a technológiai modernizációval elérhető hatékonyságnövelés irányába kellene lépéseket tenni. Ennek kapcsán kockázatot jelentene, ha a kormány október 31-ét követően is blokkolná a központi költségvetés kifizetéseit, vagy esetlegesen a korábban betervezett informatikai fejlesztéseket befagyasztaná, illetve, ha a vállalkozások visszafognák informatikai fejlesztéseiket.

Bár összességében az informatikai szektor kevésbé energiaintenzív, kevésbé húzza vissza az energiaárak emelkedése, mint más ágazatokat, az IVSZ szerint a vállalatok körében már tapasztalható recessziós félelmek, stagnáló árbevételek és a komoly bérinfláció ezen a piacon is lassíthatják a növekedést, amelyet más ágazatokból átgyűrűző hatások erősítenek. A fentieket támasztják alá a kutatás előzetes eredményei is: a válaszadó informatikai cégek összesen 36,6 százaléka említette, hogy biztosan (12,3%) vagy valószínűleg (24,6%) vissza kell fognia tervezett fejlesztéseit az emelkedő energiaárak miatt. Ennél érdekesebb, hogy a társaságok 66,2 százaléka szerint saját ügyfelei biztosan (24%) vagy valószínűleg (42,2%) visszafogják előre tervezett informatikai fejlesztéseiket.

“Azt tapasztaljuk, hogy a külső kockázat hatására kettéválik a vállalatok fejlesztési elkötelezettsége: egyes cégek hosszútávú céljaikhoz társítják a fejlesztéseket, ők most leginkább kivárásra játszanak a jelenlegi bizonytalan helyzetben és válogatás nélkül minden fejlesztést leállítottak. Más társaságok (elsősorban termelővállalatok) kifejezetten rövidtávú megtérülés, például költségcsökkentés érdekében keresik a digitalizációs megoldásokat. Energetikai korszerűsítéseikkel e társaságok jellemzően már végeztek, vagy lekéstek ezekről, viszont a belső folyamatok digitalizálása, automatizálása gyors és jelentős megtérülést hozhat számukra. Határozottan kiállunk amellett, hogy a korszerű technológiákba való befektetés minden ágazat számára kulcskérdés, ezen nem lehet spórolni” – kommentálta a kutatási eredményeket Deliága Ákos, az IVSZ általános elnökségi tagja.

Egy másik veszélyes forgatókönyv bekövetkeztének reális veszélyeire is felhívja a figyelmet az IVSZ a kutatás kapcsán. A magyar kormány szeptember végén a Magyar Közlönyben tette közzé, hogy „a kiegyensúlyozott költségvetés fenntartása miatt” 2022. október 31-ig a felügyelete alá tartozó szerveknél a kifizetéseket néhány kivételtől eltekintve miniszteri engedélyhez köti. Az egy hónapos fizetési csúszás még kezelhető helyzetet teremt, ugyanakkor az állami kifizetési stop esetleges elhúzódása az árbevételek stagnálását hozhatja, a recessziós kilátások hatásait tovább erősítheti, pedig pont a korszerű technológiákba kell invesztálni ezekben az időkben.

Az IVSZ szerint a Magyarország digitalizációja szempontjából kulcsfontosságú fejlesztéseket semmiképp sem szabad leállítani, vagy elodázni a válság hatására, mert csak a folyamatos technológiai fejlődés biztosíthatja a kiutat egy esetleges recesszióból. Emellett a fejlesztések leállítása, a képzett digitális munkaerő elbocsátása felgyorsíthatja a szürkeállomány elvándorlását is. Egy korábbi kutatás szerint négyből három hazai informatikus valószínűnek tartja, hogy a következő két évtized során távmunkában külföldi munkaadóknak fog dolgozni, és szinte minden szakember az it-életpálya természetes részének tekinti a külföldre történő munkavégzést.

“Továbbgyűrűző hatásai révén a hazai informatikai fejlesztési projektek lassulása vagy akár teljes leállítása olyan nagy arányban terelheti még a legnagyobb hazai informatikai társaságoknál dolgozó informatikus szakembereket külföldi piacokra dolgozó munkáltatók felé, amely több évvel vetheti vissza a hazai digitalizációs célokat, így akár behozhatatlan lemaradáshoz vezethet Magyarország versenyképessége kapcsán is” – mondta el Tajthy Krisztina, az IVSZ főtitkára. A szövetség már a pandémiát megelőzően végzett felméréseiben is 26 ezer fős it-szakemberhiányt prognosztizált Magyarországon, a fentiek függvényében pedig a helyzet tovább súlyosbodhat. “Biztosak vagyunk abban ugyanakkor, hogy hamarosan a hazai vállalatok számára is elérhetőek lesznek azok az uniós helyreállítási és ellenállóképességi eszközből származó források, amelyek hatalmas esélyt jelenthetnek a digitális felzárkózásban is. Ehhez azonban szükség lesz arra, hogy az uniós 20 százalékos ajánlásnál is nagyobb részét a korszerű technológiákra és a digitális munkaerő képzésére fordítsa Magyarország” – tette hozzá a főtitkár.


 

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Next Post

Egyre alacsonyabb követelmények az új felvételi eljárásban

hét okt 10 , 2022
A Debreceni Egyetemen (DE) az alapképzésben a legtöbb szakon nem lesz felvételi követelmény az emelt szintű érettségi 2023-tól – jelentette be az intézmény oktatási rektorhelyettese. Bartha Elek megjegyezte: jelentős azon szakok száma, amelyekre továbbra is feltétel a bejutáshoz az emelt szintű érettségi. Ezek között említette az általános orvos, a gyógyszerész, […]
érettségi