Lip-Bu Tan, akit nemrégiben neveztek ki az Intel élére, az elmúlt években több száz kínai technológiai vállalatba fektetett be – köztük legalább nyolc olyan cégbe is, amelyek kapcsolatban állnak a Kínai Népi Felszabadító Hadsereggel — állítja a Reuters amerikai és kínai cégiratok áttekintése alapján.
Tan kinevezése kérdéseket vetett fel egyes befektetők körében, különösen annak fényében, hogy az Intel a világ egyik vezető chipgyártójaként kulcsszerepet játszik az amerikai védelmi iparban is. A Reuters vizsgálata szerint Tan több mint negyven kínai céget és befektetési alapot irányít közvetlenül, és további több mint hatszáz vállalatban rendelkezik kisebbségi részesedéssel az általa vezetett vagy birtokolt befektetési társaságokon keresztül. Számos esetben ezekben a cégekben kínai állami szereplőkkel osztozik a tulajdonosi körön.
Egyes befektetők aggodalmukat fejezték ki, hogy Tan kiterjedt kínai érdekeltségei nehezíthetik az Intel megújítását. Az Intel ugyanis a világ három legfejlettebb chipgyártója közé tartozik a Taiwan Semiconductor Manufacturing Company és a dél-koreai Samsung mellett – ráadásul az egyetlen ilyen szintű cég, amely az Egyesült Államokban működik.
„A puszta tény, hogy Tan ilyen kiterjedt kínai kapcsolatokkal rendelkezik, alkalmatlanná teszi őt arra, hogy olyan vállalat élén álljon, amely Kínával versenyez – különösen olyannál, amely nemzetbiztonsági jelentőséggel bír, mint az Intel” – mondta Andrew King, a Bastille Ventures kockázati tőketársaság partnere. Mások viszont úgy látják, hogy Tan évtizedes kínai tapasztalata előnyt jelenthet a nehézségekkel küzdő Intel számára. „Tan legenda a Szilícium-völgyben” – nyilatkozta Stacey Rasgon, a Bernstein Research vezető elemzője.
Kinevezése előtt feltárta a lehetséges összeférhetetlenségi helyzeteket
Tan a befektetéseit a San Franciscó-i Walden International cégen keresztül végezte, amelyet 1987-ben alapított, valamint két hongkongi holdingcégen keresztül: a Sakarya Limiteden és a Seine Limiteden. Az októberi tőzsdei dokumentumok szerint Tan volt a Sakarya egyedüli tulajdonosa, míg a Seine a Walden tulajdonában van. Az Intel nem kívánta kommentálni Tan kínai befektetéseit, de közölte: a vezérigazgató a kinevezéséhez szükséges hivatalos nyilatkozatokban feltárta a lehetséges összeférhetetlenségi helyzeteket, amelyeket a vállalat a tőzsdefelügyelet szabályainak megfelelően kezel.
A Walden nem válaszolt a Reuters megkeresésére, de egy névtelen forrás szerint Tan időközben eladta kínai érdekeltségeit – igaz ezt más forrás nem erősítette meg, és a kínai adatbázisok többsége továbbra is aktív tulajdonosként tartja nyilván. Jogi szempontból amerikai állampolgárok számára nem tilos kínai cégekben való részvétel, még akkor sem, ha azok katonai kapcsolatokkal rendelkeznek – kivéve, ha az adott vállalat szerepel az amerikai pénzügyminisztérium „Kínai Katonai-Ipari Komplexum Cégek” listáján, ami konkrét befektetési tilalommal jár. A Reuters nem talált bizonyítékot arra, hogy Tan jelenleg ilyen cégekben közvetlenül részesedéssel rendelkezne.
A kereskedelmi minisztérium „feketelistája” tiltja ugyan az amerikai technológia exportját bizonyos kínai cégek felé, de nem zárja ki a pénzügyi befektetéseket. A Pentagon viszont kizárja a kínai hadsereghez köthető cégeket az amerikai katonai ellátási láncból. Az Intel hárommilliárd dolláros szerződéssel gyárt chipeket az amerikai Védelmi Minisztérium számára, és további két fejlesztési programban is részt vesz, amelyek célja a legkorszerűbb chipek fejlesztése.
A kínai nagykövetség nem kívánta kommentálni a Reuters megállapításait, de szóvivője, Liu Pengyu kijelentette: „Határozottan ellenezzük, hogy az Egyesült Államok indokolatlanul nemzetbiztonsági kérdéssé emel gazdasági ügyeket, elferdíti Kína civil-katonai fejlesztési politikáját, és ezzel veszélyezteti a két ország közötti gazdasági együttműködést.”
Kiterjedt kínai érdekeltségek
Tan 2012 és 2024 decembere között legalább kétsázmillió dollárt fektetett be több száz kínai chipgyártó és fejlett technológiai vállalatba – köztük olyan cégekbe is, amelyek beszállítói vagy alvállalkozói a kínai hadseregnek. A Reuters legalább húsz olyan kínai befektetési alapot és céget azonosított, ahol a Walden jelenleg is közös tulajdonban van kínai állami vagy önkormányzati alapokkal. Ezek az alapok főként olyan techközpontokból származnak, mint Hangzhou, Hefei és Wuxi. A Walden továbbá hat kínai technológiai vállalatba fektetett be a China Electronics Corporationnel (CEC) együtt, amelyet Donald Trump még 2020-ban szankcionált, katonai kötődései miatt. „Ebben a politikai klímában egy ilyen vezető kinevezését – főleg egy olyan cégnél, mint az Intel – alaposan át kell beszélni” – mondta Stephen Diamond, a Santa Clara Egyetem jogi karának professzora.
Az amerikai képviselőház Kínával foglalkozó különbizottságának 2024 februári jelentése szerint a Walden legalább hat olyan befektetést hajtott végre 2001 és 2022 között, amelyek összértéke elérte a 161 millió dollárt, és amelyek kínai katonai kapcsolatokkal rendelkező cégeket érintettek. Tan az elsők között fektetett be Kína technológiai szektorába a 2000-es évek elején. Kezdeti befektető volt a Semiconductor Manufacturing International Corp.-ban (SMIC) is, amely ma már amerikai szankciók alatt áll katonai kapcsolatai miatt. Tan 2001-ben szállt be a cégbe, és 2018-ig igazgatósági tag volt. A Walden 2021 januárjában szállt ki a SMIC-ből. A legutóbbi dokumentált kiszállás egy kínai vállalatból 2025 januárjában történt, amikor egy Walden-alap megszűnt részvényesként szerepelni a Ningbo Lub All-Semi nevű cégben, amely kínai védelmi vállalatokat és kutatóintézeteket lát el chiptechnológiával.
English summary
|
