Az ET lépéseket sürget az emberi jogok védelmére az MI-vel kapcsolatban

Mivel a mesterséges intelligencia (MI) hamarosan az élet szinte minden területét érinteni fogja, az Európa Tanács (ET) tagállamainak konkrét lépéseket kell tenniük annak érdekében, hogy a vonatkozó rendszerek tervezése, fejlesztése és telepítése során biztosítsák az emberi jogok védelmét.

A strasbourgi székhelyű, 46 tagot számláló ET emberi jogi biztosa, Dunja Mijatovic közleményében hangsúlyozta: a tagállamoknak használatuk előtt értékelniük kell a MI-t használó rendszerek emberi jogi kockázatait és hatásait. Meg kell erősíteniük az átláthatósági garanciákat, és biztosítaniuk kell a független felügyeletet és a hozzáférést a hatékony jogorvoslathoz.

Mijatovic közölte, hogy a tagállamok részéről nincs kezdeményezés arra, hogy a mesterséges intelligenciát az emberi jogok megerősítésére használják. Mivel a mesterséges intelligencia fejlesztésének nagy részét a magánszektor irányítja, a hatóságok összességében inkább reaktív, mint proaktív megközelítést alkalmaznak az ilyen rendszerek bevezetésével kapcsolatban. A vonatkozó szabályozás késleltetésével a tagállamok azt kockáztatják, hogy elszalasztják azokat a lehetőségeket, amelyeket a mesterséges intelligencia kapacitásai kínálnak az emberi jogok védelmére, valamint a demokrácia és a jogállamiság alapelveinek végrehajtása és megerősítése terén – figyelmeztetett a biztos.

Az emberi jogi biztos hangsúlyozta, hogy a nemzeti emberi jogi struktúrák kulcsszerepet játszanak annak biztosításában, hogy a tagállamok megvédjék az emberi jogokat a MI-rendszerek tervezése és fejlesztése során. A tagállamoknak meg kell erősíteniük a független intézmények általi felügyeletet, elő kell mozdítaniuk a mesterséges intelligenciával kapcsolatos átláthatóságot és a nyilvánosság tudatosságát az emberi jogokra gyakorolt hatásukkal kapcsolatban, valamint fel kell tárniuk a mesterséges intelligenciában rejlő lehetőségeket az emberi jogok védelmének fokozására – tette hozzá Mijatovic.